Az épületek szigetelése ma már alapvető feladatnak számít, hiszen a segítségével jelentős költség takarítható meg a rezsiszámlákon. Nem volt azonban ez mindig így, a néhány évtizedes házaknál is alapvető problémák mutatkoznak a hőmegtartó képességben.
Ebben a cikkben 5 olyan jelet ismerhetünk meg, melyek a rossz szigetelésre utalnak, és viszonylag könnyen kideríthető, hol szökik el a meleg.
1. Nem egyenletes hőmérséklet az épületben
Ha bekapcsoljuk a fűtést, és egyes szobák felmelegszenek, míg másokban meg lehet fagyni, akkor meg kell vizsgálni az okokat. Előfordulhat, hogy néhány helyen egyszerűen csak le van csavarva a fűtőtest, de meghibásodásra is fényt tudunk deríteni így. Ha az épületet csak nemrég vettük, akkor pedig fel tudjuk mérni, hogy hol van elméretezve a radiátorok mérete a felfűtendő légtömeghez képest, esetleg padlófűtésnél mit hagytak ki a telepítéskor.
Amennyiben a fűtés rendben van, akkor az ablakokat kell ellenőrizni. Az egyrétegű vagy elöregedett nyílászárók nagyon könnyen ki tudják engedni a hőt, ilyenkor nincs más megoldás, mint a cseréjük vagy a megfelelő szigetelésük. Purhabbal megszüntethetők a rések, de az öreg ablakokra persze ez sem jelent végleges megoldást.
Végül pedig végig kell tapogatnunk a falakat és a mennyezetet, hogy mennyire érezhetők hidegnek. (Egy profibb megoldás, ha hőkamerát használunk.) Ha tudjuk, hogy megtörtént ezek szigetelése, akkor esetlegesen nem megfelelő vastagságban vitték fel a hőszigetelőt, vagy kivitelezési hiányosság miatt egyes területek kimaradtak. A szórt purhabbal például viszonylag könnyedén javíthatók az ilyen problémák, legyen szó akár a padlásban leterített szálas szigetelőanyag utólagos feljavításáról, akár a tetőtér szigeteléséről.
2. Hőhidak keresése
Amikor az épület külseje jól le van szigetelve, de a belső falak egyes részei mégis hidegnek érződnek, ott jó eséllyel hőhidak alakultak ki. Ezek olyan pontok vagy területek, melyek közvetlen kapcsolatban vannak a kinti hideggel, és szó szerint elvezetik a benti meleget az épületen kívülre.
Gyakori probléma az erkély nem megfelelő szigetelése. Ez ugyanis a legtöbb esetben közvetlen összeköttetésben van a padlóval, és az épületen kívül elhelyezkedve erős hőhídként viselkedik. A probléma megszüntetése többféle képpen történhet, akár az erkélyt elszeparálva a belső tértől, akár a padló szigetelésével. Mivel ez utóbbi már a néhány évtizedes házaknál is egész télen jéghideg, ezért általában a padlót szokták felújítani.
Hőhíd jele lehet a belső falakon a penészesedés is, mivel a ritkább szellőztetés miatt megnövekedett páratartalom az ilyen hideg részeken csapódik le. Ha az épületen belül a sarkok, a nyílászáról környéke vagy a padlószint felett penészedik, akkor ott probléma van a hőszigeteléssel.
3. Jég felbukkanása
A jég megjelenése télen a legtöbb esetben azt mutatja, hogy valahol szökik a hő. A megfelelően szigetelt tetőn a hó nem olvad el könnyen, ha azonban az épületen belülről meleget kap, akkor jég alakul ki. Egyes esetekben ez jégcsapokként vagy jégdugókként nyilvánul meg, ilyenkor a lecsorgó víz a tetőt elhagyva rögtön megfagy. A csapadékelvezető csövekben akadályt képezhet, ami meggátolhatja a később keletkező olvadékvíz távozását. Ezek együtt a tető beázását, az alatta lévő épületrészek súlyos károsodását is okozhatják.
Komoly probléma a vízcsövek szigetelésének hiánya is. Ha ezek olyan épületrészen, falakon futnak keresztül, ahol átvehetik a kinti mínuszokat, akkor elfagyhatnak. Ez a csőtörés miatt rengeteg elfolyt vizet jelenthet, ha pedig a fűtési rendszer csövei károsodnak, akkor tél közepén ott fogunk állni fűtés nélkül. Szakembert pedig a legtöbb esetben csak napok alatt lehet találni.
Az egyrétegű, rosszul hőszigetelt ablakokon is megjelenhet a jég. Ilyenkor a benti nedvesség a hideg üvegen kondenzálódik, és rögtön ráfagy. Az ilyen üvegfelület rendkívül erős hőhídként viselkedik, és nagyon sok meleget szív el a lakótérből.
4. Huzatos szobák
Teljesen lényegtelen, hogy milyen jól szigeteltük le az épületet, ha azon belül huzatot érzünk. Ez annak a jele, hogy két vagy több pont között folyamatosan áramlik a levegő, ami hővesztést és elpazarolt fűtést jelent.
Az ilyen pontokat azonosítanunk kell, és megszüntetni a negatív hatásukat. A már említett ablakrések purhabbal szigetelhetők, a rossz hőtulajdonságú ablaktáblák közé pedig átmenetileg hosszúkás párna tehető. Érdemes ellenőrizni az ajtókat is, különösen a puhább fából készült modellek hajlamosak kopni, így alattuk vagy a sarkokon rések keletkezhetnek.
A nem jól záródó nyílászárólnál bevethetjük a szinte fillérekért kapható öntapadó szivacscsíkokat, melyek akkor jönnek jól, ha a nyitás-zárás miatt nem tudjuk fixen leszigetelni a környéküket.
5. Régi szigetelések lecserélése
A legtöbb szigetelés az idő előre haladtával elöregszik, ezért már csak korlátozottan látja el a feladatát. Jól jellemző ez például az olyan szálas szigetelőanyagokra, mint az üveggyapot vagy kőgyapot, melyek az évek során ellaposodhatnak.
Komoly probléma lehet a vízszivárgás is, mivel a szálas szigetelőanyagok a bennük található légbuborékok miatt szigetelnek jól, a beléjük jutó víz viszont kitölti ezeket a helyeket. Így máris megszűnik a hőveszteség elleni védelem egy jelentős része. Amint ezek az anyagok kiszáradnak, úgy ismét jobban teljesítenek, de az újabb beázással ismét oda a hőszigetelés.
Érdemes ezért olyan modern módszereket használni, mint a szórt purhab, mely a levegőre jutva azonnal a többszörösére dagad, és kitölt minden rést. Ezzel gyakorlatilag megszűnnek a hőhidak, ahogy a beázás is.
