A hőszigetelés megléte alapvető fontosságú az épületnél, mivel nem csak a hő elszökését akadályozza meg a téli időszakban, hanem csökkenti az energiafelhasználást is. Ehhez a területhez azonban máig sokféle tévhit kötődik, ezek közül nézünk meg most néhányat.
1. tévhit: A hőszigetelés túl drága
A hőszigetelés tervezésének egyik lépése az árajánlat, ekkor szembesülhetünk azzal a költséggel, amibe a munkálatok majd kerülnek. A szigetelőanyagok drágulásával és a munkabérek elszállásával a vállalási árak is magasabbá váltak, így első pillantásra akár drágának is találhatjuk őket.
Érdemes azonban az összképet nézni, elvégezni a megfelelő számításokat, hogy a szigetelés javulása után várhatóan mekkora megtakarítás érezhető majd az energiaszámlákon. Ha ezt összevetjük a kivitelezés árával és annak várható élettartamával, akkor már meg tudjuk nézni a megtérülést.
2. tévhit: Csak az alacsony U értékek számítanak
Sokan a hőszigetelő anyagok U értékét figyelik csak, és ez alapján döntik el azok megfelelőségét. Pedig a hőszigetelésnél is rendszerben kell gondolkodni, a szakemberek mindig az épület egészét figyelik a tervek elkészülésekor.
A hőszigetelésre felhasznált anyagok a lehető legváltozatosabb tulajdonságokkal rendelkeznek, így nem mindegy, mikor, melyiket használják fel. A legtöbb esetben figyelni kell a nedvességnek való ellenállásra, a hőhidak kiküszöbölésére, a takaríthatóságra, a penész elkerülésére és számos más dologra.
A szórt purhab szigetelés ebben a tekintetben jól teljesít, hiszen a felszórása után azonnal a többszörösére dagad, és kitölt minden apró rést. A teljesen varratmentes felületen ezután nem jut át a nedvesség, kiválóan szigetel a hőveszteség ellen, nem rohad el és nem is morzsálódik. A hőhidak elkerülésével pedig sokkal kisebb eséllyel jelenik meg a penész, egyedül a direkt napfény ellen kell védeni az anyagot.
3. tévhit: A hőszigetelés károsíthatja az egészséget
Ez a tévhit abból a tulajdonságból ered, hogy bizonyos típusú szálas hőszigetelő anyagokból apró anyagdarabkák töredezhetnek le, melyek később szétszóródnak a lakóterünkben, illetve bejuthatnak a tüdőnkbe. Természetesen ezeket a hőszigetelőket is le lehet burkolni, hogy a minimálisra csökkentsük a belőlük kiszabaduló anyagrészecskéket.
De vannak olyan hőszigetelő anyagok is, amelyek nem szálasak és nem is öregednek el. A purhab például egy összefüggő, megkeményedett poliuretánhab, amelynek csak a napfény tud ártani. Megfelelő burkolás esetén nem szabadulnak ki belőle anyagrészecskék, hacsak szándékos fizikai behatás nem éri.
4. tévhit: A hőszigetelés csak télen szükséges
Az egyre forróbb nyarak miatt ma már Magyarországon sem ritkák a hőhullámok, ráadásul az utóbbi években rendszeresen voltak huzamosabb ideig olyan időszakok, amikor 35-40 fokot mutatott a hőmérő. A hőszigetelés emiatt egész éves befektetés, mivel nem csak télen akadályozza meg a fűtött helyiségek kihűlését, hanem nyáron is teszi a dolgát.
A hőszigetelő anyagok beépítésével azt nehezítjük meg, hogy a melegebb a hidegebb részek felé áramoljon, nyáron pedig ez a kinti hőség bejutásának megakadályozását jelenti. Egy jól hőszigetelt épület nem csak télen hűl ki nehezebben, hanem még a legnagyobb melegek alatt is nehezebben forrósodik fel. Ezzel sokkal könnyebben vészelhetjük át a forró nyarakat.
5. tévhit: A hőszigetelő anyagok károsak a környezetre
A legtöbb hőszigetelő anyag nem káros a környezetre, hanem egyenesen természetes anyagokból készül. A szálas szigetelőanyagok többsége valamilyen modern technológiával jön létre, ahol az alapanyag a kőzet, az üveg vagy más.
A szórt purhab kitüremkedései pedig a megkeményedése után egy éles szerszámmal le is vághatók, és a kommunális hulladékba dobhatók. Ez az anyag sem ártalmas a környezetre, így nem teszünk vele rosszat.
6. tévhit: A hőszigeteléshez nem szükséges szakember
Ha úgy nézzük, a törvény által előírt eseteket kivéve egyetlen építőipari munkafolyamathoz sem kell szakember, de ez nem jelenti azt, hogy nem éri meg velük dolgozni. A hőszigetelésnél számos munkafolyamat komoly gyakorlatot igényel, amit nem biztos, hogy megéri a drága alapanyagokkal megtanulni.
Emellett az építőipar nehéz munka, az építőanyagok meg sokszor szárnak, csúsznak vagy másképpen kellemetlen velük dolgozni. Aki próbálkozott már szálas szigetelőanyagokkal megfelelő védelem nélkül bajlódni, az könnyen megtanulhatta, mennyire tud szúrni az üveggyapot. Az egészségügyi veszélyekről pedig nem is szólva, amit a megfelelő védőeszközök elhagyása jelent.
De hasonló a helyzet a purhabbal is, mely kapható a barkácsboltokban kis kiszerelésben, de a szórásához komoly technológiai eszközpark kell. Ezek gondoskodnak a komponensek bekeveréséről, a megfelelő helyre való eljuttatásukról és a szórásról. A purhab is viszonylag drága alapanyagnak számít, a szórásakor pedig a szakembernek tudnia kell, hogy egy-egy réteget felhordva az mekkorára fog megdagadni.
Így el tudja kerülni azt, hogy később túl sok felesleget le kelljen vágni. Ha mi ezt nem tudjuk, akkor könnyen elmehet az alapanyag árán az az előny, amit a szakember felbérelésén meg tudtunk volna spórolni.