Az építőipart leginkább egy jó szappanoperához tudnánk hasonlítani, mert mindig akad benne valamilyen történés. Változó piacok, innovatív technológia, új követendő trendek és fejlesztések – nyugodtan kijelenthető, hogy kevés iparág olyan izgalmas, mint ez a szektor.

Ezekkel a dolgokkal azonban az építőipari híroldalak és blogok nagy száma miatt sokszor nem egyszerű lépést tartani. Ezt szem előtt tartva, és a szektor iránti erős érdeklődésünk miatt ezért úgy döntöttünk, hogy összegyűjtjük az elmúlt hónap figyelemre méltóbb híreit.

Eredeti helyükre kerültek vissza a Lánchíd oroszlánjai

A Lánchíd a fővárosunk egyik legikonikusabb építménye, amely 1839 és 1849 között épült. Ez volt az első állandó híd a Dunán, amely összekötötte Pestet és Budát. Hivatalosan Széchenyi Lánchídnak hívják gróf Széchenyi István után, aki megálmodta, és nagymértékben finanszírozta az építését. Egy városi legenda szerint nem tudott részt venni édesapja, gróf Széchényi Ferenc temetésén, mert a rossz idő miatt nem lehetett átkelni a Dunán. E tragikus esemény hatására pedig úgy érvelt, hogy egy híd építése szükséges ahhoz, hogy „a szülőföldet és a Duna által szétszakított szívet összeforrassza” – ezt a küldetést a Lánchíd ma is betölti.

Ez az építmény 36 év után most először ment át jelentős felújításon, és a hidat őrző ikonikus ordító oroszlánok is ideiglenesen eltávolításra kerültek helyreállítás céljából. Egy újpesti műterembe szállították őket, ahol a restaurátorok először felmérték az állapotukat. Először speciális vegyszerekkel tisztították meg őket, mivel a mészkőn könnyen felhalmozódnak a különféle szennyeződések, továbbá a felülete a környezeti hatások miatt elszíneződhet. Ezután tudtak csak nekifogni a hiányzó darabok pótlásának és a szükséges javítások elvégzésének. Mindeközben pedig a fővárosiak kellemes meglepetésére az egyik figurát ideiglenesen legókból készült oroszlánra cserélték, amely Dóczy Balázs legó építő munkája, aki 560 órát áldozott az idejéből ennek az ikonikus jelképnek az újra alkotására.

Gondos retusálás után október 18-án Lánchíd budai hídfőit, míg november 10-én a pesti hídfőit őrző oroszlánok kerültek vissza a három méter magas gránit lábazatra. A következő hetekben az utóbbiaknak a mészkő tömbjeit is összeragasztják, amelyhez először a szoborrészek közötti rések kérge kerül felépítésre, majd a restaurátorok az üreget homokkal töltik ki. Ezután mélyítik a felületek színét, amíg a friss kötés nyomai el nem tűnnek. Legutolsó lépésként pedig a szobrokat végső felületvédelemmel látják el, amely késlelteti a szennyeződések újbóli megjelenését.

Sok a kontármunka

A kivitelezők világában általában három kategória létezik: a jó, a rossz és a borzalmas. Sajnálatos módon a vállalkozók körülbelül 20%-a tartozik a legelső csoportba. Ők rendelkeznek engedéllyel, elég szakértelemmel, tapasztalattal és feddhetetlenséggel, amit a munkájuk elvégzése során igyekeznek 100 százalékban alkalmazni. Őszintén törődnek a rájuk bízott feladatokkal és azokkal az emberekkel, akiket ez érint. A maradék 80% pedig 70-10 arányban oszlik meg a rossz és a borzalmas között. Ezek a kivitelezők általában a háztulajdonosok ismerethiányára bazíroznak, és ezáltal tudják őket megkárosítani.

A Mapei Kft. által idén augusztusban végzett reprezentatív felméréséből az derült ki, hogy az utóbbi időben az emberek 21 százalékának okoztak akkora kárt a kontár kivitelezők – körülbelül 738 ezer forintot -, amelyből már egy kisebb fürdőszoba felújítása is kijött volna. Ennek ellenére azonban a közvéleménykutatás szerint némileg javult az építőiparba vetett általános bizalom a tavalyi évhez képest. Az elért érték 3,62, ami ugyan nem a legjobb, de a tavalyi 3,53-hoz képest igazán biztató.

A kontár kivitelezők által okozott megcsappant bizalmi szint viszont csak egy a sok probléma közül, amellyel manapság az építőiparnak meg kell küzdenie. Az egyik ilyen a szakképzett fizikai munkások hiánya. Egy tavasszal végzett felmérés szerint az építőipari szektorban tevékenykedő vállalkozásoknak mintegy 42 százalékánál van tartósan betöltetlen álláshely, és ezekre általában hónapokig nem találnak megfelelő embert. Emellett ott vannak még az emelkedő anyagárak is, amit leginkább a COVID-19-nek köszönhetünk. A világjárvány ugyanis komoly problémákat okozott az ellátási láncban, olyannyira, hogy még mindig vannak olyan építőanyagok, amelyek nem állnak rendelkezésre. Bár az árak az utóbbi hónapokban némileg stagnálni kezdtek, a lakossági és az állami beruházások viszont sajnos visszaesést mutatnak.

Hol található jó szakember?

Minden lakásfelújítási projekt egyedi, ezért a sikeres kivitelezéshez személyre szabott megközelítésre van szükség a megfelelő vállalkozótól. Azt tanácsoljuk tehát a lakástulajdonosoknak, hogy a megbízható kivitelezők felkutatásához készítsenek egy célzott tervet, és végezzenek alapos kutatást az online források és a személyes ajánlások alapján. Általános ökölszabály, hogy legalább három vállalkozótól kell ajánlatot kérni. Ezekkel kapcsolatban pedig érdemes a lehető legtöbb kérdést feltenni, hogy minden egyes tényező átláthatóvá váljon. Továbbá fontos szempont lehet még, hogy a kérdéses szakemberek legalább három, leinformálható, hiteles referenciával rendelkezzenek, melyek saját szemmel is megtekinthetők.

De nem csupán a lakástulajdonosoknak kell védeniük magukat a kontárokkal szemben, hanem az iparág többi résztvevőjének is. Emiatt a vezetők próbálják közösségbe szervezni a szakembereket, és oktatással, illetve megfelelő tájékoztatással segíteni őket. Emellett pedig igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni arra is, hogy a megfelelő kommunikációval támaszt nyújtsanak a megrendelőknek az ideális szakemberek megtalálásában.