A purhab két összetevője az összekeveredés után a nedvesség hatására köt meg, és ekkor alakul ki a mindenki számára jól ismert állag. Otthoni munkavégzésre is vásárolható ilyen anyag, melyet többféle kiszerelésben árulnak. Legyen szó magáncélú- vagy professzionális felhasználásról, a purhab felvitele és használata szaktudást igényel.
Ennek hiányában nagyon sok lehet a kárba menő felesleg, ezért a kivitelezés költsége drámai módon megnőhet. Ebben a bejegyzésben arról lesz szó, hogyan kell megfelelően bánni ezzel az építőipari alapanyaggal.
Nedvesítés
Mivel a hab alapanyagai a víz hatására szilárdulnak meg, ehhez nedvesíteni kell a felületeket, a levegőben található páratartalom ugyanis nem elegendő a megfelelő folyamatok beindulásához.
A nulladik lépés azonban a felület előkészítése, a poros, koszos, zsíros vagy vegyszer maradványokkal teli részek ledobhatják a habot, ezért ezekről gondoskodni kell. A szennyeződés eltávolítását követően még azt is ellenőrizni kell, hogy a terület képes megtartani a szigetelést, és nem válik-e le vele együtt.
Amint ezek a lépések megvannak, következhet a nedvesítés. Ezt szórófejjel lehet a legkönnyebben megtenni, mely vékony filmréteget képez a felületen. Ha a kitöltendő hely vastagabb fedést követel meg, akkor a purhabot is több rétegben kell felvinni, ügyelve az újabb sávok közötti ismételt nedvesítésre.
Hab felvitele
A hab szórása otthoni felhasználás esetén ritkán történik professzionális gépekkel, mivel ezek kapacitása viszonylag nagy, és komoly tapasztalat kell a kezelésükhöz. A barkácsboltokban azonban kaphatóak olyan flakonos termékek, melyekkel a kisebb rések kitölthetők. Gyakori felhasználási terület például a nyílászárók beépítése, ahol az ajtók vagy ablakok megtartásáról kitámasztó elemek gondoskodnak. Ezekkel lehet a nyílászárót a megfelelő síkba állítani, majd utána egyenletes mozdulatokkal injektálni a habot a résekbe.
Flakonos purhabnál nagyon fontos a folyamatos munkavégzés, a megkezdett folyamatot nem szabad megszakítani, különben az anyag beleköt a tárolójába. Ezután már nincs mód a purhab további felhasználására, és mehet a kukába a drága alapanyag. A megfelelően kinyomott hab azonban rögtön dagadni kezd, ezért érdemes tesztelgetni a viselkedését, mielőtt túl sok felesleg türemkedik ki a munkaterület réseiből.
Néhány órát követően a purhab annyira megszilárdul, hogy a felesleget el lehet távolítani. Az ehhez szükséges idő akár termékenként változhat, de a munkakörülmények is behatással vannak rá. A szilárdulás befejeztéig nem szabad a habot nyomkodni, mert még nincs tartása, a pár óra letelte után a felesleg levágható egy élesebb eszközzel.
A purhab egyik hátránya, hogy nem bírja a napfényt, így az ilyen felületeken fedni kell az anyagot az UV fény elől. A képződő hulladék viszont nem számít veszélyes anyagnak, akár a kommunális hulladékba is helyezhető.
Nagyobb felületek szigetelésekor érdemes a szórási technológiát választani az anyag felhordására, melyet szakemberek rövid időn belül, jó minőségben tudnak elvégezni. Ők a tapasztalatuk miatt úgy tudják elvégezni a szigetelést, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, így a nekik kifizetett munkadíj már a takarékosabb anyagfelhasználás miatt megtérülhet.
