A blogunkban rendszeresen megemlítjük a hőszigetelést, mivel a purhab szórásnak az egyik fő előnye. Magával a témával kapcsolatban azonban számos kérdés vetődik fel, ezeket érdemes egy helyen összeszedni, hogy az érdeklődők teljes tájékoztatást kapjanak.

Loading...

Ebben a bejegyzésben kérdezz-felelek stílusban próbáljuk megválaszolni a legfontosabb tudnivalókat.

Mi a különbség a hőátbocsátási tényező és a hővezetési tényező között?

A hőátbocsátási tényező az úgynevezett U-tényező vagy k-szám, és azt mutatja be, hogy egy anyag mennyi hőt enged át magán. A mértékegysége a W/nm*K, ahol a hőmérsékletet nem Celsius fokban, hanem Kelvin fokban adják meg.

A hőátbocsátási tényező az energiafelhasználás becslésekor használható, hiszen ezzel kimutatható az a veszteség, amely a falakon, a tetőn vagy bármely más irányba eltávozik. A szigetelés megtervezésekor a szigetelőanyag rosszabb hőátbocsátási tényezője bent tartja a meleget, ezzel forintban is kifejezhető a fűtésszámlán elért megtakarítás.

A hőelvezetési tényező is hasonló szám, de ez azt mutatja meg, hogy egy anyag adott felületén mekkora hőmennyiség halad át, ha az épületen belüli és kívüli hőmérséklet között eltérés van. A mértékegysége a W/m*K, ahol a hőmérsékletet megint Kelvin fokban kell használni.

A tényezőt a görög lambda betűvel is jelzik, ezért hétköznapi neve a lambda-tényező. Szintén fontos szerepe van a szigetelés megtérülésénél, a nagyobb érték rosszabb megoldásnak számít. A nyitott cellás purhab lambda-tényezője 0,034, a zárt cellásé 0,023.

Más szigetelőanyagok esetében a lambda-tényező a következőképp alakul: üveggyapot 0,058, ásványgyapot 0,042-0,044, kőszivacslap 0,174-0,350.

Mi az összefüggés a hőellenállás és a hőátbocsátási tényező között?

A hőellenállás a hőátbocsátási tényező reciproka, ennek megfelelően a mértékegysége is a fordítottja, nm*K/W. A mindennapi életben gyakran hívják R-értéknek, és a hőszigetelő anyagok szigetelési képességét jellemzik vele. Ha egy építőanyag R-értéke nagyobb, akkor jobb szigetelőnek számít.

A purhab R-értéke 2,54 centiméteres szórt vastagságnál 6,64. Összehasonlításképp, a cellulózé 3,2-3,7, a fújt üvegszálé 2,2, míg a kőzetgyapjúé 2.

Mi az összefüggés a hőenergia és a Btu között?

A hőenergia szabványosított mértékegység, része az SI rendszernek. A definíció szerint 1000 kilokalória azt az energiamennyiséget jelenti, amely 1 kilogramm víz 1 Celsius fokkal történő melegítéséhez szükséges. SI szerinti mértékegysége a Joule.

A Btu a British Thermal Unit rövidítése, és az angolszász területeken mérik vele a hőmennyiséget. A definíció szerint azt az energiát jelöli, amely 1 font súlyú víz 1 Fahrenheit fokkal való melegítéséhez szükséges. A Btu átváltható Joule-ra is, 1 Btu egyenlő 1055,06 Joule-lal. Mivel a számításoknál általában nem Joule-lal, hanem az ezerszeresével, a kiloJoule-lal (kJ) számolnak, ezért azt lehet mondani, hogy 1 Btu megközelítőleg egyenlő 1 kJ-lal.

A Btu kifejezéssel nem csak a hőszigeteléseknél, de számos angolszász eredetű berendezésnél is találkozhatunk, köztük a fűtőtestekkel vagy klímákkal.