A korábbi cikkünkben említett hírekkel koránt sem ért véget az építőipari merítésünk, hiszen talán nincs is ennyire pezsgő iparág ma Magyarországon. Legyen szó épületszigetelésről, építkezésről vagy még nagyobb beruházásokról, folyamatosan ömlenek az információk.

Loading...

Ebben a cikkben még több újdonságot szedtünk össze, melyek ismerete fontos lehet az ügyfeleink számára is.

Számos csődeljárás országszerte

Míg az építőipar termelése több mint 14%-kal nőtt szeptemberben és októberben az egy évvel korábbihoz képest, az ágazat vállalatai számára kevésbé rózsás a helyzet, hiszen csak Budapesten 497 építőipari cég kényszertörlése történt meg a közelmúltban.

2021. októberéről kaptunk adatokat, akkor több mint 550 vállalat alakult, ami némileg meghaladja a 2020-as átlagot, de ez a szám ötödével lett kevesebb a megelőző hat hónapot nézve.

Az életképes cégek száma azonban továbbra is bővül, a forgalom pedig kiemelkedő, amit a statisztikák is bizonyítanak. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke szerint a probléma okai között szerepelnek a központi beruházások és a CSOK volumenének ingadozása, az önkormányzati rendelések csökkenése, a szállítási és raktározási problémák, valamint a hirtelen áremelkedések, amiből 2022-ben is lesz bőven.

Emelkedett a földgáz és az áram ára is

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség közleményt adott ki, melyben felidézi, hogy a földgáz ára mintegy négyszeresére, a villamos energiáé pedig két és félszeresére emelkedett. Az elmúlt hónapok jelentős kereslet-ingadozása ellenére várhatóan az építőipari alapanyagok is tovább növekednek.

Ezt leginkább az energia- és szállítási árak emelkedése eredményezi. A gyártók 10-20 százalékkal kérnek el több pénzt a termékeikért, a szállítási díjak pedig 20-30 százalékkal lettek magasabbak. Ezért a szövetség szerint a hatékonyság növelése a kulcs, amelyben a tervezési, kivitelezési és üzemeltetési folyamat digitalizálása nagy segítséget jelent az iparági érintetteknek, akik időt és pénzt takaríthatnak meg a rendelkezésre álló szoftverek felhasználásával.

A vegyi és műanyagipari alapanyagok felvásárlási árai szintén magas szinten stabilizálódtak. Az égetett kerámiák, téglák és cserepek értéke idén az inflációs szint alatt vagy a felett ingadozott nem sokkal, de idén januártól átlagosan 9-10%-os emelkedés várható.

A szervezet azt is kiemelte, hogy a magyar építőanyag-gyártók a kapacitásbővítés mellett több energiatakarékossági beruházást is végrehajtottak az elmúlt években, viszont a mostani helyzet leginkább az energiaigényes termékek előállítóit ösztönzi a piaci kitettség csökkentésére. Ha ellensúlyozni akarják az árakat, akkor a tervezőknek, kivitelezőknek és üzemeltetőknek is lépniük kell, ebben pedig a digitalizálás a kézenfekvő megoldás.

A magyar munkások tömegesen hagyták ott az állásukat

2020 szeptembere és novembere között még közel 611 ezer személy dolgozott a kereskedelemben, de tavaly őszre mindössze 586 és fél ezer munkavállaló maradt a szakmájában. A közel 24 ezres csökkenés nem tett jót az iparágnak, ráadásul ezt követte az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók amortizációja, amely szintén 17 ezer főt veszített.

Más adatok szerint, míg a vendéglátásban hétezerrel csökkent a foglalkoztatás a vizsgált őszi hónapban, addig a szálláshely-szolgáltató szektorban 9 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Nem minden szektort érintett ez a negatív tendencia, a szállítási és raktározási iparág például 28 000 fővel bővült, ami azzal magyarázható, hogy a logisztikának gyorsan kellett reagálnia, és választ kellett adnia a járvány következtében megváltozott életkörülményekre. Ez pedig úgy tűnik, sikerült.

Az 586 500 főt foglalkoztató kereskedelem a gazdasági visszaesés ellenére továbbra is a második legnagyobb munkaadó a feldolgozóipar (987 900) mögött, a harmadik helyen pedig a közigazgatás áll (425 600). Szintén az élen áll az építőipar (368 400), az oktatás (360 800), az egészségügy és a szociális ellátás (315 200), illetve a szállítás és raktározás (289 800).

A kereskedelem előtt álló legnagyobb kihívás ma az iparban dolgozó munkaerő visszaszerzése. A Magyar Országos Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára elmondta, hogy a kereskedők nagyon magas volatilitási adatokkal találkoznak, és nehéz megfelelően felkészíteni és betanítani az új munkatársakat a rendelkezésre álló rövid idő alatt.

Az építőipar mindenesetre jól profitált az elvándorlásból, de még mindig jelentős szakmunkáshiány van Magyarországon. Ahogy korábban már megírtuk, a hiányzó munkaerő miatt külföldről is toboroznak embereket. A szakmai szövetségek képzési programokkal próbálják bevonzani a tanulni vágyókat, akiket aztán az országban tartanának. Mivel sok szakmunkás tanuló Ukrajnából és Szerbiából érkezik, ezért létfontosságúvá vált a számukra szükséges munkavállalási engedélyek megszerzése. Ez a két ország ugyanis nem tagja az Európai Uniónak, így lakosai sokkal nehezebben kapnak munkát itthon, mintha egy EU-s ország állampolgáraiként szeretnék ezt elérni.