Újabb hírek érkeztek az építőiparból, az M1-es autópályát Bicskéig három sávosra bővítik, miközben az orosz-ukrán háború miatt az egekben az acél ára. Egy országos felmérésből pedig az is kiderült, hogy átlagosan majdnem fél évet kell várni egy szakemberre, míg elkezdni a megbízást.
Bővítik az M1-es autópályát, három sávosra változik Bicskéig
Az útépítés az építőipar egyik legfontosabb része. Ezt felismerve egy újabb közbeszerzési pályázat kiírására került sor, kétszer három sávosra kívánják bővíteni az M1-es autópálya 23 kilométeres szakaszát az M0-s és Bicske között. A felhívás az uniós közbeszerzési értesítőben is megjelent.
A kiírás szerint nemcsak a sávokat bővítik, de egy külön szintű csomópont építésére is sor kerül, melyhez a 1104-es fog kapcsolódni. Bővítésre kerül a biatorbágyi elágazás is, valamint át kell építeni három, eddig is használt csomópontot: a Sasfészek-tavi pihenőhely mellettit, a 102-es út csomópontját és a Bicske-nyugat mellett elhelyezkedőt.
Átalakításra kerül a Sasfészek-tó és a Zsámbék komplex pihenő. További 16 darab felüljáró átalakítására is sor kerül úgy, hogy egyet teljesen elbontanak, de 3 darab újat építenek. Az átalakítás során 3 aluljárót elbontanak, kettőt pedig máshol építenek újjá. Mindezt úgy fogják végrehajtani, hogy az eddigi 2×2 sávon a forgalom zavartalanul haladhat.
A tervek között szerepel továbbá az M1-M100 lóhere alakú, eltérő szintű csomópontjának tervezése, megépítése is. További beruházásként 3 főpálya felüljáró is megépíthető, ezen belül egy 90 méteres hosszúságú híd, mely az 1-es főút felett halad át.
Ugyanezen kiírás tartalmazza még külön részszerződésként a Biatorbágy és az M1-es autópálya kapcsolatának fejlesztését is, mely szerint Biatorbágynál az 1-es főutat 600 méter hosszan 2×2 sávra bővítik úgy, hogy a szakasz végén kialakítanak egy turbó körforgalmat.
Jelentősen drágul az acél az ukrán-orosz konfliktus miatt
Oroszország és Ukrajna részesedése a nemzetközi acélkereskedelemben igen jelentős, eléri a 10 százalékot. Az ukrajnai háború, valamit az oroszok elleni szankciók többek között az acél árára is kihatással lesznek, ugyanis e két ország exportja vissza fog esni, csökkenni fog a kínálat, ami mindig árfelhajtó tényező.
Folyamatosan lépnek életbe a szankciók Oroszország ellen, többek között az EU országai számára előírásra kerül a vas-és acélágazati termékek behozatalának tilalma is.
Bár úgy néz ki, hogy India és Kína Oroszország és Ukrajna helyébe tud lépni, ugyanis India eddig is főleg Európába szállított, azonban a szállítási költségek az utóbbi időben drasztikusan megnövekedtek.
Németországban már nagyon is érezhető az áremelkedés, a betonacél 146 százalékra drágult, az az acélháló, amit pl. az építőiparban is használnak, a 2021. évi őszi árakhoz képest 172 százalékra nőtt. Ennek okát a szakemberek abban látják, hogy ebbe a tendenciába az elmúlt két év covid járványnak is komoly szerepe van.
Nemcsak az energiaköltségek nőttek, de az alapanyagoknál (érc, kokszszén és vashulladék) is jelentősen emelkednek a fuvardíjak. A mostani tendencia azt mutatja, hogy további drágulásra kell számítani.
Majdnem fél évet kell várni a szakemberekre
Egy országos kutatás alapján, melyben összesen 3580 fő vett részt, azt állapították meg, hogy hazánkban nagyon sok időt, átlagosan 138 napot kellett várni egy szakemberre az előző évben, azonban ez ma már 143 napra nőtt.
A szakemberek hiánya miatt ennyi nap telik el, míg elkezdik a munkát. Ez a tendencia azonban 2022. második félévére remélhetőleg csökkeni fog, mert a támogatások kifutóban vannak, az önkormányzatok is meg gondolják, indítanak-e új beruházásokat, tehát a kereslet, nem pedig a vállalkozók hiánya csökken majd.
Szakemberre legkevesebbet Tolna megyében kellett várni, 111 napot. Heves megyében a várakozási idő 123 nap, Budapesten is hasonló a helyzet, 124 nap. A legtöbbet, 154 napot Nógrád megyében, illetve Csongrád-Csanád megyében is majdnem annyit, 152 napot.
Érdekes a megoszlás szakmák szerint, országos szinten 94 napot kell várni a kőművesre, 106 napot ácsra, 115 napot festőre, 135 napot villanyszerelőre, 136 napot burkolóra. A legtöbbet, az átlagnál 10 nappal többet, 148 napot gépészre kell várni.
Az építési és felújítási költségek is jelentősen emelkedtek, melynek hatására az építkezők, felújítók harmada változtatott tervein. Egy részük, 7 százalék úgy döntött, hogy nem kezd bele az építkezésbe, felújításba, 27 százalékuk pedig inkább olcsóbb, rosszabb minőségű anyagokat építtetett be.
Főleg Csongrád-Csanád és Baranya megyében – 10 százalék – döntöttek úgy, hogy feladják beruházási szándékukat, míg ez az arány Tolna megyében 3 százalék, Békés megyében 4 százalék volt.
Arról is érkeztek beszámolók, hogy az áremelések hatására a munkák befejezése csúszott. Az országos átlag 15 százalék volt, mely Tolna megyében 25 százalékot, Veszprém és Bács-Kiskun megyében 19 százalékot jelentett.
A beruházók 48 százaléka jelezte, hogy növekedtek a költségek, és ez hatással volt rájuk. Csupán 19 százaléka mondta, hogy nem érezték a hatást, mert általában vagy az áremelés előtt befejeződtek a munkák, vagy pedig már rendelkezésre álltak a szükséges alapanyagok.
