A kormány által kivetett kiegészítő bányajáradék több építőipari cégre is hatással lehet, miközben úgy tűnik, hogy elmúltak a legjobb idők a magyar gazdaság számára is. A szakértők szerint belassul a korábbi kitörő teljesítmény.

Minden gazdasági tényező a lassulást vetíti elő

A Portfólió nevű gazdasági lap ír arról, hogy a magyar gazdaság túl van a legjobb időkön, és bármikor érkezhet a lassulás. Épp akkor, amikor hazánk a gazdasági bővülés útjára lépett az első negyedévben, hiszen jelentősen magas, 8,2 százalékos volt a növekedés. Az év hátralévő részére viszont a növekedési ütem lassulását prognosztizálják a KSH elemzői is.

Idén az első három hónapban kiváló eredményt tudott felmutatni Magyarország gazdasága. A KSH adatai szerint minden területen növekedés, bővülés volt, leszámítva a mezőgazdasági ágazatot. Jelentősen nőtt azonban a többi szektor, különösen az ipar, építőipar, szolgáltatás.

Ez a kedvező tendencia az év második felére már nem lesz jellemző, mert a költségvetés kiigazítására kerül sor a kialakult háborús helyzet következtében fellépő magas infláció miatt.

A GDP adatai azt mutatják, ha maradt volna az első negyedév növekedési üteme az év folyamán, akkor gazdaságunk elérte volna a Covid előtti időszak eredményeit.

Az orosz-ukrán helyzet kedvezőtlenül hat nemcsak hazánkra, de a világgazdasági helyzetre is. Úgy tűnik, hogy az infláció tartósan növekedni fog, illetve a jövőben valószínűleg megszűnnek az egyszeri kormányzati negatív hatású adók, az úgy nevezett transzferek.

A 2015. évi átlagáron számolva a GDP szintje 2019-ben 10 500 Mrd Ft volt, mely 2020-ban 9 000 Mrd Ft alá zuhant. Innen kezdett a GDP felkapaszkodni, 2021-re újra elérte a 2020. évi értéket, majd tovább növekedve 11 000 Mrd Ft-ra kúszott az első negyedévre.

A fent említett okok miatt a következő negyedévek alakulása igen bizonytalan. Sajnos az is közismertté vált, hogy a kormány az év második felére 2 000 milliárd forintos kiegészítő csomagot vezet be. Ez nagyobb, mint amire a szakértők számítottak, meghaladja a GDP 3 százalékát, ezért valós növekedési hatást nem fejt ki, inkább visszatartó ereje lehet. Jelentősen érződni fog majd az is az év második felére, hogy a kormány által a háztartások számára adott juttatások megszűnnek.

Több elemző is azon az állásponton van, hogy a GDP-t az első negyedévben a felhasználási oldalon kedvezőtlenül befolyásolta a háztartások belső fogyasztása, mert azt a kormányzati transzferek támogatták.

Miután az év második felében kiigazításra kerül a költségvetés, lassulni fog a növekedési ütem. Az állami beruházások is átütemezésre kerülnek, de a vállalati ügyletek is elmaradnak majd a várakozástól a finanszírozási költségek miatt.

A banki elemzők is felhívják a figyelmet arra, hogy a bázishatások és háború negatív hatása miatt a növekedési ütem lassul, de azért visszaesésre, mint a Covid esetében nem számítanak. Szintén negatívan befolyásolja a növekedést a nyersanyaghiány, valamint az, hogy zavar van a beszállítókkal kapcsolatban, növekednek a hitel kamatai is, egyre nagyobb méreteket ölt az infláció. Pozitív hatása van az új ipari kapacitások üzembe helyezésének, valamint már javul az alkatrészellátás, nőtt az ipari és építőipari rendelésállomány.

Szintén jó hatása van annak is, hogy az idegenforgalom is kezd magához térni, már több fős rendezvények is megtarthatók. Mindezek hatására akár a 6 százalékot is elérheti idén a GDP.

Az egyik kutatóintézet vezetője szintén úgy látja, hogy az első negyedévi növekedés széles körű volt főleg azért, mert visszaesés egyetlen szektorban, a mezőgazdaságban éreztette a hatását. A kutatóintézetben úgy látják, hogy a GDP emelkedése 5 százalék körül várható.

Derűlátásra adhat okot, hogy az első negyedévben a növekedéshez majdnem minden iparág hozzájárult. Hangsúlyozták, hogy a magyar gazdaságra a legnagyobb hatást a háborús helyzet, a fokozódó infláció és a gyengülő forint gyakorolja.

Kihat az építőiparra is a kiegészítő bányajáradék

A Magyar Közlöny jelentette meg a kiegészítő bányajáradékról szóló kormányrendeletet, mely a gazdaság újraindítása miatt született újjá, és az építőiparra is kihatással van.

A kiegészítő bányajáradékot önbevallás útján kell teljesíteni, amit a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (továbbiakban: bányafelügyelet) részére kell továbbítani, a bányajáradék egyidejű megfizetése mellett.

Amennyiben késedelmes a megfizetése, szankcióként a szokásos mértékű késedelmi kamat kerül felszámításra, azaz a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező összeget kell fizetni. Késedelmes, hibás teljesítés esetén bírság is kiszabható, mely a kérdéses összeg 10-40 százaléka lehet.

A bányafelügyelet munkája elvégzése érdekében hatósági jogkörrel rendelkezik, az érintett területekre, építményekbe, létesítményekbe beléphet, a szükséges iratokat, engedélyeket, munkafolyamatokat elemezhet, tájékoztatást kérhet, nyilatkozatot vehet fel, kép- és hangfelvételeket készíthet, további bizonyítási eljárásokat tehet, iratokat foglalhat le.

Várhatóan több építőipari céget is érint az új járulék, melyeknek most az is feladuk, hogy megtalálják rá a fedezetet a lekötött szerződéseik mellett.