Magyarországon a rezsiköltségek közül a legtöbbet a fűtésre fizetjük ki, egyes felmérések szerint az összes energiaszámla legalább felét ezek a költségek teszik ki. Bár az új építésű épületeknél már be kell tartani a nagyon szigorú energetikai szabályokat, a régebbi házak és lakások igencsak energiapazarlónak bizonyulnak.

Loading...

És nem is kell hosszú időtávban gondolkodni, akár a néhány évtizedes épületek is rendkívül sok hőt veszítenek el a nem megfelelő szigetelés miatt.

Ebben a bejegyzésben azokat a helyeket tekintjük el, ahol a meleg a leggyakrabban elszökik.

Hogyan lehet azonosítani a problémás pontokat?

A szigetelés hiányosságai és a hő elszökésének pontjai a legkönnyebben szakember segítségével azonosíthatók. Ő hőkamerát használ ehhez, ami bár bárki számára megvásárolható, magas ára azonban nem rentábilis egyetlen alkalomra. Érdemes tehát olyan hozzáértőre bízni a dolgot, aki tapasztalattal és eszközökkel is rendelkezik.

A vizsgálat során a hőkamerás kép egyértelműen megmutatja azokat a pontokat, ahol javítani kell a szigetelésen. Ezeknél a helyeknél a vörös foltok a melegebb felületeket mutatják, a narancs- és citromsárga a hűvösebbet, végül pedig a zöld és a kék a hideg részeket. Amint a vizsgálat eredményei elkészülnek, a szakértő már javaslatot tud tenni a problémák orvoslására.

4 hely, ahol nagyon sok meleg szökhet el

A legtöbb probléma a nyílászárókkal szokott lenni. Ezek számítanak az elsőszámú megoldandó problémának, hiszen nagy felületűek és viszonylag gyorsan tönkre mehetnek. A régebbi házak, lakások faablakai pár évtized alatt szinte elporladnak, különösen igaz ez, ha a faanyag épületen kívüli része nem lett lekezelve vagy a festék/lakk lekopott, és nem lett karban tartva.

Gyakori hiba a beépítés minősége is, nem egy olyan pár évtizedes ablakot látni, ahol maga a nyílászáró még viszonylag ép, de körülötte már rés keletkezett a falban. Ezeken a helyeken szó szerint ömlik ki a meleg, és húz be a hideg.

Arra is figyelni kell, hogy a látszólag ép ablakokon át is nagy mennyiségű meleg távozhat, ha nem több rétegű üvegből áll vagy nem használ fel valamilyen modern szigetelési megoldást. Sajnos a probléma a műanyag nyílászárólnál is fennáll, a rosszabb minőségű ablakok ebből az anyagból már 10-15 év után tönkre mehetnek.

Ugyanilyen probléma jelentkezhet az ajtónál is, amelynél gyakran a zsanérok megereszkedése és utólagos barkácsolása miatt alul beszivárog a hideg.

A régi polgári lakásokban nagyon gyakori probléma, de a legtöbb magasabb beltérrel rendelkező épületnél is érezhető hatása van a nagy légtérnek, hiszen télen szinte lehetetlen felfűteni. Mivel ma már semmi sem indokolja az ekkora belmagasság fenntartását, így érdemes jól szigetelt álmennyezetet beépíteni. Erre nagyon sokféle megoldás létezik, gipszakarton, gerendák, különféle konzolok felhasználásával kezelhető a túl magas belső tér, melynek az első fűtési szezonban érezhető hatása lesz a költségekre.

A 20-30 éves családi házaknál már létező jelenség, hogy a magyar házak többségének nincs leszigetelve a padlástér. A mai magas energiaszámlák korában luxus ezt így hagyni, hiszen a tető, a padlástér vagy mindkettő hőszigetelésével hatalmas mennyiségű energia spórolható meg a téli fűtési szezonban.

Ugyanekkora probléma a padló szigetelésének hiánya, amely igazi hővámpírként tudja magába szívni a helyiség melegét. A jelenség az alápincézett és a pince nélküli épületeknél is fenn áll, sajnos még 2 évtizeddel korábban is olyan építésügyi előírások voltak érvényben, hogy az újabbnak számító házaknál is kellemetlenül hideg a padló.

Ez ennél még régebbi épületeknél pedig késő ősztől gyakorlatilag a nyár elejéig nem lehet mezítláb járni, mivel szabályosan süt a hideg a padlóból. A fizika törvényszerűségei miatt pedig minél hidegebb egy felület, annál gyorsabban szivárog az irányába a drágán létrehozott hő.

A hiányosságok megoldása szigeteléssel

Ahogy azt a blogunkban már számos alkalommal bemutattuk, az elavult szigetelésű épületek utólag is sokkal inkább energiabarát működésűvé tehetők a modern szigetelőanyagokkal. Ezek közül is a szórt purhab az, ami egyre nagyobb teret hódít Magyarországon.

Az akár több rétegben is felszórt hab a levegőre jutva a többszörösére dagad, és pillanatokon belül egy összefüggő, varratmentes felületet hoz létre. Ezzel kiválóan szigetelhető az épület számos része, legyen szó a pincéről, a szalufák közötti területről, a tető belső felületéről, a födémről, a falakról vagy számos más épületrészről.

A technológia nagy előnye, hogy viszonylag gyorsan lehet vele haladni, és a hőszigetelés mellett számos más gondot is megold. A varratmentes felület kint tartja az esetleges szivárgásokat, a rovarokat és a rágcsálókat is. A fújás során megdagadó részek túllógó darabkái könnyen levághatók, a sallang pedig a háztartási hulladékban is elhelyezhető.

Mivel többféle típusú purhab van, ezért lépésálló felület is kialakítható vele, mely terhelhető. Az egyetlen dolog, amire figyelni kell, az a Napból származó UV-fény, mely károsíthatja a purhab szerkezetét. Ez ellen többek között burkolással lehet védekezni a fénynek kitett helyeken.