Magyarországon kíméletlen ütemben növekednek a lakásépítéssel kapcsolatos költségek. Egyes jelentések szerint 2018-tól kezdve a 2021-es év első feléig országunk vezet az Európai Unión belül ebben a kategóriában. Ez azt jelenti, hogy rekordszintű, 16%-os növekedés történt Magyarországon.

Loading...

Míg eddig a munkaerőhiány volt a ludas, most az alapanyaghiány lett az egyértelmű oka a drágulásnak.

Lakáspiaci jelentések szerint különös dolog történt, hiszen a COVID-19 miatt fellépő munkaerőhiány csökkent, ami azzal magyarázható, hogy sokan hazatértek külföldről és itthon vállaltak munkát. Viszont ennek helyére lépett az alapanyaghiány, ami nem kevésbé fontos.

Az előzmények

A globális költség növekedéseket eltekintve érthetőek a drágább árak, viszont jelenleg az országra vetített tények is magukért beszélnek: a 2000-es évek legelején bár az építőipari termelékenység növekedett, az árak egy szinten maradtak. 2008-9 környékén azonban a válság itt is megmutatta magát, hatalmas veszteségek érték az építőipart is. 2016-tól azonban más probléma merült fel: a munkaerő és az alapanyag hiánya korlátozta az építőket.

A világjárvány hatásai

A járvány olyan gazdasági károkat okozott, amelyek újraindítása után az építőipari alapanyagok is sokkal drágábbak lettek, így szinte hiánycikké vált világszerte – egyértelműen hazánkban is. Tehát nem meglepő, hogy a lakásárak is ezért növekednek.

Ez számokban a következőt jelenti: 2021 második részében évente 20%-ot növekedtek a lakásépítések költségei, és az évnek még nincs vége.

2020-ig két év alatt hazánkban növekedtek a legrohamosabb mértékben ezek a költségek (az EU országai közül), évente átlagos 9 százalékkal. Ezzel egy időben az Uniós átlag ég kevéssel több, mint 2 százalék.

Az állam is közbeavatkozik az árnövekedés miatt

Az építőipari áremelkedéshez globális és hazai hatások egyaránt hozzájárulnak: amennyiben az Országgyűlés jóváhagyja a csütörtöki ülésen beadott törvényt, az állam ezentúl beleavatkozhat az alap- és nyersanyagtermelés folyamatába, szabályozott keretek között. Az indítvány beadását azzal magyarázták, hogy ilyen veszélyeztető helyzet jött létre a COVID-19 járvány során is.

Ha a javaslat elfogadásra kerül, akkor az állam már akár 5 százalékos áremelkedés esetén is piacfelügyeleti intézkedéseket tehet, és az erre okot adó állapot maximum 1 évig állhat fenn.

Emellett a kiegészítő bányajáradék intézménye is bevezetésre kerül, ami a korábban évi több, mint 3 milliárd forint bevételt elérő bányák esetében kell fizetni, amennyiben az anyag értékesítési ára meghaladja az előre meghatározott egységárat.

Az építőiparban már nyár közepe óta jelen van az állam, a stratégiailag fontos alapanyagok export-bejelentését kötelezővé tették, illetve néhány nyersanyag-bányászatra is extra adót vetettek ki. Mivel ezt nem túl sok bányacég fizette meg, az állam szerint új módosítások szükségesek.

Varga Mihály pénzügyminiszter is megerősítette ezt a tényt, miszerint gazdasági szinten az ágazati teljesítmény közel 6,5 százalékkal növekedhet. Nyilatkozatában kiemelte, hogy az építőiparban 10 év alatt 120 ezerrel több foglalkoztatott lett, ez a szám nagyjából megegyezik az autóiparban dolgozók számával.

Varga az évzáró közgyűlésen arról is beszámolt, a 2000-es évekbeli 4 százalékhoz képest az építőipar jelenleg a gazdaság 5,5 százalékát teszi ki. Ez 10 év alatt 1,5 százalékos növekedés, és a pénzügyminisztérium szerint ez az ágazat ígéretesnek mutatkozik a jövőben is – ennek alapján további emelkedésekre számíthatunk.

Mint korábban említettük, 2016-tól jelent problémát a munkaerőhiány az építőiparban (és nem csak), ezt a tényt figyelembe véve Varga Mihály arra is kitért, hogy nagyon fontos az új szakemberek képzése, illetve a szakmában dolgozók fejlesztése, továbbképzése, hiszen ez nagyban hozzájárul a jövedelmek emeléséhez.

Varga Mihály adócsökkentésről nyilatkozott

A pénzügyminiszter szerint az állam folyamatosan támogatja az emeléseket, például 2022-ben 4 százalékkal csökkentik a vállalkozók adóját, amely keretében többek között eltörlik a szakképzési hozzájárulást. Emellett a kisvállalkozások számára 1%-os adócsökkentés várható.

A felsorolt tervek 750 milliárd forint értékű adócsökkentést jelentenek a 2022-es évre. A digitalizáció és az eszközparkkal kapcsolatos kérdésekre is kitért, aminek a folytatásához fontos az európai unió forrásai is hasonlóan fontosak, mint a hazaiak.

A helyreállítási programban csúszások ígérkeznek, hiszen még tartanak a tárgyalások, ezért az EU még tartozik az idei évre körülbelül 330 milliárd forinttal. Varga Mihály reméli, hogy ezeket a tartozásokat sikerül minél hamarabb lezárni. Ezen felül GINOP-os pályázatról beszélt a hétéves tervezet keretein belül. Itt többek között az eszközpark megújításának célirányát részletezte.

A járvány ellenére az építőiparban nem állt meg a munka, emelte ki Koji László. Az ÉVOSZ elnöke elmondta, hogy az ágazat teljesítménye teljesítette azt a célt, amit 2019-ben előirányoztak.