A hazai ingatlanok 90%-ában nem megfelelő a szigetelés, különösen, ami a külső falakat illeti. Amikor odakint hideg van, akkor bizony a lakás is jóval gyorsabban kihűl, köszönhetően a huzatnak, hiszen szigetelés nélkül a levegő könnyebben bejut házba.
A rossz technológiával készült megoldás esetében pedig a penész megjelenése okozhat nagyobb problémát.
Ebben a cikkben arról írunk, hogy hol, milyen formában és mennyire van szükség a szigetelésre.
Új ház vagy felújított ingatlan?
Amennyiben a külső falakat megfelelően szigeteltetjük le, abban az esetben a falakon keresztül 75%-kal kevesebb energia távozik. Ami viszont a már felrögzített szigetelés vastagságát illeti, azt utólag egyáltalán, vagy csak nagyon nehezen lehet megváltoztatni. Éppen ezért fontos, hogy akár újonnan építkezünk, akár utólagosan oldanánk meg a hőveszteség kérdését, már a legelején megtaláljuk az optimális vastagságot.
Felújítás esetén legalább 12 cm-rel kell számolni, hiszen ebben az esetben nincs esély a hőhíd kialakulására. Új építésű házak esetén azonban 15 cm-es vastagságot érdemes választani, hiszen így a fűtési energiát befolyásoló minden tényezőt megfelelően meg tudjuk tervezni. Nyugodtan lehet szakember segítségét kérni, hiszen egy hozzáértő jobban tisztában van azzal, hogy az egyes ingatlanok esetében mi a legjobb megoldás.
Hol, milyen formában és mennyire is kell akkor szigetelni?
Először mindenképpen azt kell átgondolni, hogy mit is akarunk, mindegy, hogy új házról vagy meglévő ingatlan felújításáról van szó, nekünk kell tudni, hogy meddig ér a takaró. A válasz azonban egyszerű is lehet, hiszen ha a négy fal között meleget, nyáron pedig hideget akarunk, akkor szükség lesz a megfelelő szigetelésre.
Komfortos belső hőmérsékletet kétféleképpen is el tudunk érni. Vegyünk egy 110 m2-es teret, ahol minden helyiségben legalább 20 fok van. Az első megoldás, hogy a házat felépítjük, hőszigetelést nem alkalmazunk, viszont nagyobb teljesítményű fűtési rendszert választunk. A másik lehetőség pedig egy jó szigeteléssel készült épület, ahol elegendő a kisebb teljesítményű fűtési rendszer. Az energiaszolgáltatási teljesítmény azonos, azonban előbbi esetében jóval több fűtőanyagra lesz szükség, ráadásul jóval nagyobb lesz a Co2 kibocsátás is. Hosszú távon nem éri meg tehát ezt a megoldást választani.
Ahol azonban van szigetelés, ott nemcsak télen lesz kedvezőbb a rezsiszámla, hanem nyáron is. A falak nem engedik be a hideget és a meleget, hosszabb ideig tárolja a hőt, így nemcsak kevesebb hűtésre és fűtésre lesz szükség, de még spórolhatunk is vele, nem utolsó sorban kisebb megterhelést jelent a Föld számára.
Ebben az esetben azonban igen fontos a megfelelő technika alkalmazása, hiszen egy rosszul felhelyezett szigetelés, akár kint, akár bent, több kárt tud okozni, mint amennyi hasznot hozna.
Ne csak a falakban gondolkodjunk!
Sokan kizárólag a külső falakban gondolkodnak, azonban a födém, valamint az ablakok és a talaj szigetelése legalább annyit jelent, ha nem többet, mint a négy fal burkolása. A födém esetében szóba jöhet az üveggyapot, a külső falak kapcsán a polisztirol és a parafa-szigetelés.
Az egyéb helyeken, ahol pedig nem alkalmazható egyik megoldás sem, a legjobb térkitöltő a purhab, amely gyorsan szárad, szinte azonnal járhatóvá válik, így még a padlástérben is hasznát lehet venni. Ez a padlásfödém esetében a legelterjedtebb szigetelőanyag között található, amit néhány esetben házilag is megoldhatunk, de sokkal szerencsésebb és praktikusabb szakember segítségét igénybe venni. Egy megfelelően szigetelt födémen ugyanis akár 20-25%-kal kevesebb hő távozik.
Ott van továbbá a lábazat szigetelése is, amely fokozott igénybevételnek van kitéve, így itt különösen fontos a hozzáértés. A lábazatot gyakran érik tartós nedvességhatások, éppen ezért olyan anyagot érdemes alkalmazni, amely jól bírja a nedvességet, mégis jó hőszigetelő képességgel rendelkezik. Ennek kapcsán azonban fontos az épület típusa, annak mérete, de sok más tényező is befolyásolja azt, hogy melyik a legjobb szigetelés a lábazat esetén. Manapság egyre gyakrabban kerül elő a formahabosított polisztirolhab, amelynek igen nagy a tapadóképessége, így alkalmassá teszi azt a lábazati felhasználás kapcsán.
