Magyarországon az egyik legégetőbb probléma az, hogy a régebbi építésű ingatlanoknál egyáltalán nincs szigetelés. Az országban a hatvanas évektől nagyfokú építkezés kezdődött, és a panelből épült lakótelepek mellett a legnépszerűbb családi ház forma az úgynevezett Kádár-kocka volt.
A szimmetrikus, legtöbbször négyzet alaprajzú, 60-100 négyzetméteres, az építéskor szigetelést nélkülöző házakból egyes felmérések szerint ma is körülbelül egymillió található országszerte. Az egyszintes változatok mellett a nyolcvanas években a kétszintesek is megjelentek, természetesen szintén szigetelés nélkül.
Egy felmérés szerint az egyszintes, általában körülbelül 100 négyzetméter alapterületű épületek, illetve a kétszintes változataik közül napjainkban körülbelül mindössze 27% rendelkezik szigeteléssel. Ha az összes szigetelt házat nézzük, és a hazai viszonyokat összehasonlítjuk néhány más országéval a térségből, az adatok elkeserítőek.
Nálunk körülbelül negyede szigetelt a családi házaknak, míg az osztrák szomszédunknál ez az arány 80 százalék, a szlovákoknál 35 százalék, a lengyeleknél pedig 59. Nem jobb a helyzet azonban Csehországban sem, ahol ez a szám szintén 25 százalék körül mozog, majdnem annyi, mint nálunk.
Egy átlagos ház hővesztesége
Az utólagos hőszigetelés pedig kiemelkedően fontos. A hőveszteség nagy része a falakon, a nyílászárókon és a tetőn keresztül elszálló hővel keletkezik. A falakon keresztül az energia körülbelül 35%-a távozik, a nyílászárókon pedig 25. A tetőn keresztül általában szintén 25, míg a padlón 15%.
Ha tehát a falakat és a tetőt jól szigeteljük, már sokat spórolhatunk a fűtésszámlán. Ráadásul az ingatlanunk értéke sem csak azzal a befektetett összeggel nő, amit a szigetelésre költöttünk, hanem hatványozódik. De akkor miért ilyen kevés a szigetelt régi ház Magyarországon?
Növekvő költségek
Az utólagos szigetelési költségek ára elég széles skálán mozog. Ha egy nagyjából 100 négyzetméteres házat veszünk alapul, és a lehető legolcsóbb alapanyagokkal számolunk, akkor is legalább 3 és fél millió forinttal kell számolnunk, és akkor ez még csak a falak szigetelésének a költsége. Ráadásul az utóbbi időszakban az építőipari alapanyagok árai elszálltak.
A Központi Statisztikai Hivatal a 2015. évi adatokat 100 %-nak alapul véve megállapította, hogy 2017-ben egy építkezés anyagköltésége már 103%-ot tett ki, ugyanez 2019. év elején még 113,8% volt, év végén pedig már 122,4.
A helyzet nem javul a következő években sem, 2020-ban 122,7-ről 138,1-re ugrott, majd 2021-ben a kezdeti 146,7%-ről a második negyedév végére már 158,3 lett. Mindeközben a munkaerőköltség is növekedett, habár nem ennyire drasztikusan. Ha tehát az árak ennyit mentek felfelé, érthető, hogy sokan nem mernek belevágni egy szigetelésbe, nem akarnak egy nagyobb összeget egyszerre kiadni, vagy a költségek miatt eladósodni.
Építőipari alapanyaghiány – dráguló építkezések, felújítások
De mivel indokolható ez a hatalmas áremelkedés? Az építőanyagok árának emelkedéséért leginkább a világjárvány okolható. Sok országban leálltak vagy csökkentett módban termeltek a gyárak, nehézkesebb és drágább lett a logisztika, így árukészletet sem lehetett felhalmozni, közben pedig az építőipari termelés nem állt le.
Néhány országban, mint például Törökországban, Spanyolországban vagy Franciaországban azonban mesterségesen lelassították az építőipart. Ezekben az országokban most sem érezhető az alapanyagok olyan mértékű hiánya, mint például Németországban, Hollandiában vagy Ausztriában, ahol a pandémia és bezárások idején sem állt le az építőipar.
Ha nagy a kereslet, de kicsi a kínálat, az áremelkedés garantálható. Magyarországon az alapanyagok körülbelül 48%-a importból származik, tehát a hiány és az emelkedő árak minket fokozottan érintettek és érintenek. A hiányt fokozta néhány szerencsétlenség, mint például a BASF német vegyipari cég ludwigshafeni üzemében történt tűzeset vagy az Ever Given konténerhajó ezév márciusi megfeneklése a Szuezi-csatornában.
Mindehhez társult, hogy az üzemanyagok ára visszaesett, hiszen az emberek a bezárások miatt sokkal kevesebbet utaztak. Mivel a műanyagipar az olajfinomítókra támaszkodik, ha ezek csökkentett üzemmóddal működnek, kevesebb alapanyagot tudnak előállítani például a polisztirolhoz, ami az egyik legnépszerűbb szigetelőanyag. Bár a visszarendeződés már elkezdődött, a finomítók nem tudnak egyik napról a másikra átállni a termelésben.
Intézkedések
Azért az építőipar nem teljesen maradt magára. Az idén megjelent egyik kormányrendelet szabályozza, hogy a kivitelre szánt építőipari nyersanyagok és termékek bejelentés- és engedélykötelesek. Ezzel próbálták megakadályozni az áruhiányt, amely gátolta volna az építőipar termelését.
Sajnálatos módon inkább a nagyobb beruházásokat támogatta, hiszen a kisebbekhez szükséges fa- és szigetelőanyagok nem tartoztak a bejelentésköteles cikkek körébe. Megjelent még az extraprofit adó is, vagyis, hogy bizonyos termékeknél egy árszint feletti összeg 90 százalékát elvonták.
Úgy tűnik azonban, hogy a járvány harmadik hullámának végével kezd anyagbőség kialakulni, ezért már bizonyos területeken árcsökkenés is tapasztalható. Az árak körülbelül 10-15 százalékkal mérséklődtek, de a kezdeti szintre még nem tértek vissza, és a szakemberek szerint nem is fognak.
Talán ez a változás, az alapanyagok árának lassú ütemű csökkenése előbb-utóbb minél több ingatlantulajdonost arra késztet, hogy szigetelje otthonát. Különösen el kell ezen gondolkodni mostanában, amikor az egyik legnépszerűbb fűtőanyag, a földgáz ára jelenleg történelmi csúcson van.
