Ha kaparászó hangot hallunk a falból vagy szigetelésből, az semmi jót nem jelenthet. Ilyenkor persze még bízunk benne, hogy csak egyszeri eset, nem is falból, hanem kintről jött a zaj, ám ha egyre sűrűbben tapasztaljuk ezt a kaparászást, akkor bizony biztosak lehetünk benne, hogy valamilyen kártevő költözött be hozzánk.

Az is megeshet, hogy nem is hallunk hangot a falból, mert a ház olyan részére költözött be rágcsáló vagy rovar, ami távol esik a mindennapi életterünktől. Érdemes rendszeresen ellenőrizni, mert a közhiedelmekkel ellentétbe egyes rovarok és rágcsálók képesek a téglafalt is megbontani, nemcsak a szigetelést.

Amennyiben biztosak vagyunk benne, hogy nem kívánt vendég lakik a falban, akkor természetesen el kell onnan távolítani. Igen ám, de csak akkor lehetünk ebben sikeresek, ha pontosan tudjuk, milyen állat is él a falban, hiszen nem ugyanazzal a módszerrel lehet elűzni a nyestet, az egeret, a cserebogarat vagy a darazsat. Többféle állat is beköltözhet ugyanis a falban és a szigetelésbe, bár legtöbben ilyen az egérre gondolnak, vagy a darazsakra. De miért költöznek bele egyáltalán?

Miért költöznek a kártevők a falba vagy a szigetelésbe?

Ma már számos anyagból készülhet ház, de még mindig a tégla a legnépszerűbb Magyarországon, nem véletlen, hogy számos fajtája létezik az egyszerűtől az okostégláig egyaránt. A szigetelés tekintetében is széles a választék, léteznek már környezettudatos anyagok is, de leginkább a polisztirol, a kőzetgyapot és az üveggyapot terjedt el nálunk.

Ezek pedig mind emészthetetlenek, vagyis az állatok nem azért költöznek bele, bontják meg, mert finom, vagyis nem élelemforrás. Ugyanakkor fészeknek tökéletes, nemcsak a rágcsálók és a rovarok számára, de a szigetelést még a madarak is megbonthatják, hogy fészket készítsenek belőle.

Azt azonban nem árt tudni, hogy a szigetelést leginkább akkor bontják meg az állatok, ha elhagyatottabb házról, nyaralóról van szó. A sűrűn lakott területeken ritkán költöznek bele a falba, főleg olyan helyekre, ahol macska vagy kutya is van. A rovar gyakrabban, de a rágcsálók és madarak legjobban azokat a helyeket keresik, ahol nincs annyi zavaró tényező. Persze ellenpélda is van erre bőven, hiszen a nyestek és az egerek már a családi házas övezetekbe, de akár a sűrűbben lakott lakótelepi részekre is bemerészkednek. Erről nemcsak a megrongált fal vagy szigetelés árulkodik, de az autókon megjelenő lábnyomok vagy megrágott autókábelek is.

Kártevők a falban

Amikor a falban kaparászást hallunk, akkor legtöbben a patkányra vagy az egérre gondolnak, pedig számos más kártevő is okozhatja a hangot:

• Cserebogár: kevesen gondolnak erre a rovarra, pedig meglehetősen elterjedt Magyarországon, és képes magukat befúrni a házak padlójába és falaiba. Nagyon kártékony rovarok, főleg a kertekben tudnak hatalmas pusztítást végezni, de a kifejlett példányok a falakban és a padlóban is óriási károkat okozhatnak. Az irtásukat érdemes lárva korban elvégezni, amikor még a földben pihennek.

• Darazsak: a darazsak a legváltozatosabb helyekre képesek fészket építeni, még a sík falfelületekre, vagy bele a falakba, hiszen az apró járatok erre remek lehetőséget nyújtanak a számukra. Ha megbolygatjuk őket, akkor csapatostul támadhatnak ránk, ami lakóövezetben, mondanunk sem, kell, nagyon veszélyes lehet. Az irtásukhoz szakemberre lesz szükség, semmiképp se próbáljuk meg magunk eltávolítani a darázsfészket.

• Ezüstös pikkelyke: ezt a kártevőt kevesebben ismerik, egy kb. 1 cm-es, szárnyakkal nem rendelkező, pikkelyes rovarról van szó, mely elsősorban sötét helyekre szeret beköltözni, vagyis a falak repedései ideális otthont jelentenek a számára. Nagyon szaporák, egyetlen nőstény akár száz petét is lerakhat, az élettartamuk pedig meglehetősen hosszú.
• Csótány: a csótányt szinte mindenki ismeri, együtt laki vele viszont senki sem szeretne. Nemcsak azért, mert nem nyújt szép látványt egy csótány, hanem azért, mert fertőzést terjeszthet, beleeszik az ételbe, ami bélfertőzéshez is vezethet. Azt viszont kevesek tudják, hogy a csótány képes megbontani a téglafalat, és így bejutni az otthonunkba.

• Nyest: bár a nyest egy nagyobb testű emlős, mint az egér, mégis képes beköltözni a falakba, és onnan jár dézsmálni a kamrába vagy a konyhába. Ugyan jellemzőbb, hogy inkább a födémbe költözik, de a falakban is elég gyakori.

Kártevők a szigetelésben

A szigetelésbe is költözhet be hívatlan vendég, ugyanakkor ez leginkább a ritkán lakott területeken, nyaralókban fordul elő leginkább.

• Rágcsálók: a patkányok és az egerek, de még a nyestek is gyakran bontják meg a szigetelést, hogy a házba jussanak élelem reményében. Sokszor nem magába a szigetelésbe költöznek bele, csak megrongálják azt, de az is megeshet, hogy kényelmes fészket készítenek benne magunknak. Ez elsősorban a polisztirol, a kőzetgyapot és az üveggyapot esetében igaz, a környezettudatosabb szigetelések jobban védenek a rágcsálok ellen.
• Rovarok: a rovarok kérdése érdekes, mert sok úgy hiszik, hogy rovar a szigetelésbe nem költözik bele, csak magába a téglafalba. Ritkább eset ugyan, de a szigetelést a rovar is megfúrhatja, hogy a téglafalba jusson, és bizonyos esetekben ott is alakíthat ki járatokat. A darazsak például a szigetelésre is építhetnek fészket.

• Madarak: a madarak is elsősorban a fészekkészítéshez használják fel a szigetelés anyagát, ugyanakkor megeshet az is, hogy magába a szigetelésbe fészkelnek bele.

Hogyan szabadulhatunk meg tőlük?

Amikor kártevő költözik a falba vagy a szigetelésbe, az egyik legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk elűzni onnan. A szigetelés esetén a megelőzés lesz a kulcs, ugyanis ma már számos olyan szigetelőanyag létezik, amit nem bontanak meg a rágcsálók, például a cellulóz szigetelés, de ebben a fajtába még a rovarok sem igazán költöznek be, így pedig a téglafalat is megvédhetjük. Ha már kárt tett a szigetelésbe egy rágcsáló, akkor az irtását követően érdemes elgondolkozni, hogy újfajta szigetelést használjunk.

A téglafal esetében egyrészt a megfelelő, már említett cellulóz szigeteléssel védekezhetünk, másrészt az irtást is el kell végeznünk. Mindenképp forduljunk szakemberhez, hiszen ők fogják tudni pontosan megállapítani, hogy milyen állattal is van dolgunk, és megtalálják rá a leghatékonyabb megoldást is.