Az építőipar és azon belül a hőszigetelés pontosan mérhető számokkal és mértékegységekkel dolgozik, hiszen ezek segítségével lehet összehasonlítani a teljesen különböző anyagok tulajdonságait. A kifejezések és egységek nemzetközileg elfogadott szabványokra támaszkodnak, és mindenképpen érdemes megismerni őket a felújítás vagy az építkezés során.
Egy korábbi bejegyzésünkben már átnéztük a hő terjedésének alapvető módjait, ebben a cikkben pedig a témához kapcsolódó kifejezéseket és alapismereteket mutatjuk be.
Hőenergia
1 kilokalória (1 kcal = 1000 kalória) az a hőmennyiség (hőenergia), mely 1 kilogramm víz hőmérsékletét 1 Celsius fokkal képes megemelni. Az SI nemzetközi szabvány szerinti mértékegysége a Joule (J). 1 kilokalória megfelel nagyjából 4,18 kiloJoule-nak (kJ), mely a hőmérséklettől függően picit eltérhet.
Az építkezéseken vagy a felújításokon dolgozók gyakran találkozhatnak még a Btu mértékegységgel, amely a British thermal unit rövidítése. Egy Btu nagyjából 1 kJ-nak felel meg.
Hőátbocsátási tényező
A hőátbocsátási tényező azt vizsgálja, hogy egy dolog mennyi hőt enged át magán. Ez minden anyagra jellemző érték, a hőszigetelési képesség megállapításakor nagyon fontos információt hordoz. Gyakran hívják U tényezőnek vagy k-számnak, a mértékegysége az SI szerint a Watt/négyzetméter*Kelvin.
Ezt az értéket az épület hőveszteségének kiszámításakor lehet felhasználni, mivel ennek ismeretében a szigetelés utáni megtakarítás már forintosítható, és megbecsülhető a várható megtérülés. Magyarországon, ahogy a legtöbb más országban is, különféle előírások léteznek az épületek energiamutatóira. Ezek között az U érétket is meghatározzák, mely tételesen tartalmazza az egyes épületrészek hőátbocsátási tényezőjét. Az előírások folyamatosan szigorodnak, így téve kötelezővé a mind jobban szigetelt épületek építését.
Hővezetési tényező
A hővezetési tényező azt mutatja meg, hogy az adott anyag 1 méter vastagságú, 1 négyzetméternyi felületén 1 másodperc alatt mekkora hőmennyiség halad át, ha a kinti és a benti hőmérséklet közötti különbség 1 Celsius fok. A mértékegysége a Watt/méter*Kelvin.
A tényezőt gyakran jelzik a görög lambda jellel, ezért az építőiparban elterjedten hivatkoznak rá λ értékként (lambda érték). Ezt az jellemzőt is felhasználják a megtérülési számításoknál.
Hőellenállás
A hőellenállás a hőátbocsátási tényező reciproka, és az anyag ellenállását mutatja egy fok hőmérséklettel szemben. A mértékegysége a négyzetméter*Kelvin/Watt.
A hőellenállást Magyarországon R értéknek is hívják, ha egy anyagnál ez a mutató nagyobb, akkor jobb hőszigetelőnek számít.
A mértékegységek felhasználása
Az építkezési munkálatok során a fenti értékek segíthetnek eligazodni, hogy a különféle anyagok milyen hőszigetelési képességekkel rendelkeznek. A zártcellás purhab lambda értéke például 0,023 Watt/méter*Kelvin, míg a nyitott cellás változatáé 0,034 Watt/méter*Kelvin.
Ennél rosszabb értékeket mutat az ásványgyapot (0,042-0,044), az üveggyapot (0,058) vagy a kőszivacslap (0,174-0,350). A különféle kalkulátorok felhasználásával a purhab szigetelés költsége szembe állítható a várható megtakarítással, ennek becslését a kivitelező szakemberek is el tudják végezni.
