Rendkívül sok ukrán menekült érkezik Magyarországra, akik nagy része azonban tovább is utazik a környező országokba. Így tőlük aligha várható az építőiparban jellemző munkaerőhiány mérséklése, pedig a kormány a következő évekre egyedül a közútfejlesztésre 90 milliárd forintot csoportosít át.

Loading...

Ebben a cikkben is a legújabb építőipari híreket szemlézzük.

Közútfejlesztésre több mint 10 milliárd forintot fordít az állam

A kormány által közölt rendeletben olvasható, hogy közel 90 milliárd forint csoportosul át a közútfejlesztésre, amiből 8 milliárd forintot már 2022-ben felhasználnak. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. gondoskodik a közút fejlesztéséhez szükséges feladatok elvégzéséről, a projektek megvalósításáról.

A Gazdaság-újraindítási Alap Közlekedési fejlesztések területe 2023-ban 44 milliárd forinthoz jut, 2024-ben ez kiegészül közel 30 milliárd forinttal, majd a következő évben további 6 milliárd forintos összeggel.

Az elmúlt években a kormány egyik kiemelt projektje volt az útépítés, hiszen Varga Mihály pénzügyminiszter elmondása alapján 2010 óta a gyorsforgalmi úthálózatok hossza a másfélszeresére növekedett. A következő esztendőben szintén számos fejlesztésre kerül sor majd.

A Magyarországra érkezett ukrán menekültek más országokban keresnek munkalehetőséget

Jelenleg körülbelül 100 ezer külföldi vendégmunkás, köztük pedig 60000 ukrán munkavállaló dolgozik az országban. Az ukrajnai háború kitörése óta számos menekült érkezett Magyarországra, azonban a nyelvi és a kereseti tényezők miatt sokan inkább Csehországban vagy Lengyelországban keresnek munkát.

Magyarországon napjainkban is hatalmas a munkaerőhiány, főleg az építőiparban, ahol a menekültek képesek lennének elhelyezkedni, hiszen a szektorban most is sok ukrán vendégmunkás dolgozik. A hírek szerint vannak a Magyarországon dolgozó ukránok között olyanok is, akik hazamentek védeni a hazájukat, viszont sokan fordulnak a munkáltatóikhoz, rokonaiknak és ismerőseiknek munkát keresve. A munkaerőhiány olyan hatalmas, hogy gond nélkül feladatot tudna biztosítani 100 ezer embernek.

AZ ÉVOSZ elnöke, Koji László korábban is beszámolt arról, hogy az építőiparban fontos szerepet játszanak az ukrán vendégmunkások. Baja Sándor szerint azonban a menekültek nagy része csak átutazóban van Magyarországon, a legtöbben Lengyelországba fognak menni, vagy egyenesen oda indultak. Ott több millió ukrán dolgozik, a fizetések magasabbak, a nyelvet pedig könnyebben elsajátítják. Csehországgal ugyanez a helyzet, csak ott még magasabbak a bérek, míg Magyarországon még mindig minimálbérrel próbálják felvenni a munkavállalókat.

Az, hogy mennyi menekült fog érkezni Magyarországra, nem megbecsülhető, azonban az biztos, hogy minden nap egyre többen vannak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága úgy véli, 4 millió menekültre kell számítani, az Európai Unió szerint 5 millió ukrán érkezik majd Nyugatra – Magyarországon több százezren is maradhatnak, nagy részük pedig Kárpátaljáról érkezhet.

Az építőipar számít a munkavállalók növekedésére és szívesen látja a menekülőket. A Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatója, Kiss Gábor és a Biggeorge Property Zrt. vezérigazgatója is egyetértett abban, hogy az építőiparba több ukrán vendégmunkás érkezik majd. Utóbbi hozzátette, ha esetleg Ukrajna elveszíti a háborút, és oroszbarát kormányt juttatnak hatalomra, akkor még több ember fogja elhagyni az országot.

Az orosz bank csődjét számos építőipari cég megérezheti

Miután az Európai Unió szervezete, az Egységes Szanálási Testület (SRB) szanálási eljárást indított el az ausztriai Sberbanknál, az MNB bejelentette, hogy Magyarországon is végelszámolás kezdődik a hasonló nevű cégnél.

A magyar bank több, mint 60 ezer ügyfelét 100 ezer euróig teljességgel kártalanítani tudják, viszont vannak, akik ennél több pénzt tartottak az egyenlegükön, ők körülbelül ezren vannak és vállalati számlával rendelkeznek. Az érintetteket arra kérik, hogy jelentsenek be hitelezői igényt a cég felé.

Mivel számos építőipari cég vezetett számlát a Sberbanknál, a bank csődjét az építőipar is jelentősen megérezheti.

Csökkent a lakásátadások száma – mikorra várható az újult lendület?

2021-ben a magyarországi lakáspiac kissé csökkent, hiszen országosan 29%-kal kevesebb lakásátadás történt a megelőző évhez képest. Ennek oka, hogy 2020-ban ismét megemelkedett az ÁFA, ami miatt az újépítésű lakásokra kisebb lett a kereslet.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője szerint 2021-ben Budapesten csökkent a kereslet, míg vidéken nőtt, de ez utóbbi sem tudta kiegyensúlyozni az arányokat. Budapesten a kisebb kereslet oka az, hogy itt inkább a tömbházas projekteket részesítik előnyben, aminek engedélyezése hosszabb eljárást igényel, vidéken pedig a családi házak és kisebb társasházak dominálnak.

A szakértő kiemelte, hogy az idei évben tovább emelkedik majd a kiadott építési engedélyek száma, mivel az 5%-os lakásáfa csak akkor igényelhető a 2026-ig elkészítendő projektekhez, ha a bejelentést még az év vége előtt megteszik. A lakáspiac súlya tovább tolódik a budapesti agglomerációs és a vidék irányába, amit a falu CSOK program és a koronavírus alatti kiköltözés hullám tovább erősített.

Robbanás látható a Balaton partján is, itt egyetlen év alatt közel két és félszer több építési engedélyt adtak ki a hatóságok.