Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke az évközi „KATA” változtatását nem tartja jó lépésnek. Attól tart, hogy ezáltal pont ennek az adózási formának a lényege fog elveszni, azaz a gazdaság fehérítése nem valósul meg a továbbiakban. Úgy látja, hogy a törvényi változás hatására újra előtérbe fog kerülni a feketemunka, ami senkinek sem előnyös.
Sem az államnak, sem a munkavállalóknak, sem pedig a foglalkoztatóknak.
Ez az évközi változtatás rosszul érinti a vállalkozások jelentős részét, emiatt nehéz helyzetbe kerülnek. Többek között az adminisztrációs terhek is jelentős növekedésével fog járni ez a törvényi változás.
Az átalakítás sok szakmát hoz majd nehéz helyzetbe, és nemcsak a gazdasági életet veti majd vissza, de a lakosságot is kellemetlenül fogja érinteni a fekete gazdaság újbóli elterjedése.
A KATA, mint adózási forma a bevezetéskor lehetőséget biztosított az úgy nevezett kényszervállalkozók számára, azonban mára kiforrta magát, a vállalkozók megkedvelték és örömmel éltek ezzel a kedvező lehetőséggel. Kimagasló volt a szerepe a gazdaság kifehérítésében, mindenkinek megérte KATÁ-snak lenni. Jelentősen hozzájárult a lakossági igények kiszolgálásához is.
A mostani évközi változás mindenkinek kedvezőtlen, a gazdaságnak is, a vállalkozásoknak is, mert nem fognak tudni olyan céges megrendeléseket teljesíteni, ennek pedig egyenes következménye lesz az árak további emelkedése.
A szövetség elnökének álláspontja szerint ez az átalakítás ellentétes hatást fog kiváltani a gazdasági életben, mint amire a kormány számított. Úgy véli, amennyiben a KATÁ-ba bújtatott munkaviszony megszüntetése a cél, ez a módszer nem lesz célravezető. Kb. 100 ezer fő lehetett csak, akiket a munkáltató ebbe az adózási formába kényszerített.
Az elnök további egyeztetéseket kíván folytatni, hogy a KATÁ-sok érdeke ne sérüljön. Úgy látja, hogy jelen helyzetben nem megfelelően érvényesülnek a kisvállalkozók érdekei. Már korábban is jelezték, hogy a KATA legyen nyugdíjkövető – ezzel szemben manapság két év szükséges ahhoz, hogy a KATÁ-s vállalkozó egy év szolgálati időt érjen el.
Tehát az IPOSZ elnöke is a törvényi szabályok módosítása mellett van, de nem ebben a formában. A mostani változtatás nem felel meg az érdekképviseletek, a vállalkozók, a KATÁ-sok elképzeléseinek, mert ez kedvezőtlenül érint szinte mindenkit, nemcsak azokat, akiket képviselnek.
Az adminisztrációs költségek növekedése is roppant negatív hatású, azonban a magasabb adóterhet a vállalkozók már nem fogják tudják kigazdálkodni. Aki kényszerből áttér az átalányadózásra, azok adózása sokkal bonyolultabb lesz, a könyveléshez szakember segítéségét kell igénybe vennie, a számlákat pedig meg kell őrizni. A KATA egyszerűsége után ez nem lesz sem könnyű, sem pedig egyszerű feladat, viszont sokkal drágább megoldás.
Sajnos eddig is hosszú időbe került, míg bizonyos szolgáltatásokra, mint például a festés, víz-villanyszerelés megfelelő szakembert lehetett találni, azonban ez az elkövetkező időkben még jobban kitolódik, többet kell majd várni a szakemberekre, illetve a szolgáltatások árának jelentős növekedésével is számolni kell a későbbiekben.
Az építőipari vállalkozók között is jelentős a KATÁ-sok száma, hiszen a vállalkozások többsége mikro- és kisvállalkozás, tehát a kedvezőtlen hatás ide is begyűrűzik. A munkaerőhiány az építőiparban is tovább fog növekedni.
Nem minden szakbában lehet áttérni az átalányadózási formára, mert ez a lehetőség nem kedvező mindenkinek, mert csak bizonyos esetekben megoldható. Újra előtérbe fog kerülni a mostanra szinte már teljesen megszűnt feketemunka. Anno a KATA bevezetésével fehéredett a gazdaság, a szürke zóna fehéredett, de ez a változtatás újra a gazdaság szürküléséhez, a fekete gazdaság újbóli előretöréséhez fog vezetni. Az eddigi KATÁ-sok jelentős része nem tud majd tovább működni, mert a könyvelési költségeket nem tudja bevállalni, hisz nem fogja tudni beépíteni az árba.
Az átalányadózásra valószínűleg a festők, villanyszerelők, akik eddig mellékállásban KATÁ-sok voltak, már térnek át, hiszen ehhez az adózási módhoz elengedhetetlen egy könyvelő alkalmazása.
Felülvizsgálásra kerül a Fertő-tavi beruházás
Az Építési és Beruházási Minisztérium egy tévéinterjúban adott kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány a Fertő-tó partján tervezett beruházást felülvizsgálja.
Az érintett természetvédelmi terület évekkel korábban már lezárásra került, és az ősnádast kivágták, mert a helyére szállodát, apartmanszállodákat, focipályát álmodtak a befektetők. Mivel a pénz elfogyott, a közbeszerzés eredménytelen volt, az építkezést leállították.
A helyi civil szervezetek már többször tiltakoztak a beruházás ellen, a mostani felfüggesztéssel kapcsolatban vegyesek az érzéseik. Természetesen örömmel vették a felfüggesztés és a felülvizsgálat hírét, azonban az elmúlt évek pusztításának nyoma ott maradt.
A környezetkárosítás romboló hatása nem fog egy-két év alatt helyre állni. A nádas kipusztításával az állat és növényvilág nagy része is eltűnt. Elmondható, hogy gyakorlatilag a Fertő-tó azon részén semmi nem működik, ez természetesen kihatással van az idegenforgalomra is.
Nemcsak a civil szervezetek, mint például a Greenpeace, de az Unesco, a világörökség védelméért felelős szervezet, valamint magyar viszonylatban a Tudományos Akadémia is felemelte szavát a barbár rombolás és az azt követő értelmetlen beruházás ellen. Reményeik szerint a tervezett komplexum nem fog megvalósulni.
A tervezett beruházás értéke 45 milliárd forint volt. A környezeti rombolás számokban nem kifejezhető.
