Sokféle problémával kell szembesülnie az építőipari szektornak, melyek jelentősen visszavetik a teljesítményét is. A munkások harmada bejelentés nélkül dolgozik. Egy, a napokban Szerbiában készült felmérés rámutatott arra, hogy az építőiparban dolgozók harmada illegálisan dolgozik, valamint arra is, hogy szintén egyharmaduknak csak alkalmi munkája van.

Loading...

A szerb szakszervezet vezetése arra kéri a minisztériumot, hogy kiemelten figyeljen az építőipari ágazatra, mert ott a munkakörülmények nem megfelelőek. A dolgozók munkaviszonyára vonatkozóan nem készülnek kollektív szerződések, illetve gyakori a fekete foglalkoztatás. Munkájukért a dolgozók az átlagnál alacsonyabb bért kapnak.

Az építőiparra jellemző, hogy a munkások szélsőséges munkakörülmények között dolgoznak úgy, hogy ugyanakkor nem részesülnek megfelelő védőfelszerelésben, ezért komoly sérülések fordulnak elő nap mint nap. A halálos munkahelyi baleset is igen gyakori. Fentiek miatt a szakszervezeti elnök fokozott ellenőrzést tart indokoltnak a minisztérium részéről.

Sok problémát okoznak a nem megfelelő szaktudással rendelkezők

Az építőiparra az elmúlt időszakban nemcsak a Covid-19 hatott kedvezőtlenül, de egyre jobban érezhető a mérnökhiány is. Mindkettő jelentősen gátolja az ágazat további fejlődést. Más divíziókban jelentős volt a leépítés, ami főleg a szaktudással nem rendelkezőket sújtotta. A felszabadult munkaerőt az építőipar szívta fel, emiatt ebben az ágazatban nagy mértékben csökkent a szakmai színvonal.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint a rendelkezésre álló dolgozókat produktívabban kell alkalmazni, és ehhez szükség van nemcsak a rendszeres képzésre, de arra is, hogy fizetésben is és erkölcsileg is több megbecsülést kapjanak munkájukért.

Egyre inkább előtérbe kerül, hogy az építőipar digitálisan is fejlődésnek induljon, mert csak ilyen módon lehetne a hatékonyságot, minőséget és az innovációs képességet növelni. Szükség van a munkák jobb összehangolására is.

A segédmunkások számának növekedésével párhuzamosan a mérnököknek és a szaktudással rendelkezőknek több időt és energiát kell fordítani az irányítása, a feladatok kiadására, elmagyarázására, az elvégzett munka ellenőrzésére. Sokszor a határidők betartása és a szükséges szakmai színvonal megőrzése emiatt nehézségbe ütközik, hiszen arányaiban egyre többen vannak azok, akik nem értenek az építőipari munkákhoz. Sokasodnak tehát a jó szakemberek hiányából adódó problémák.

Sok szakember keresett és talált jobb megélhetést az Európai Unió többi országában, akiknek szaktudása most egyre inkább hiányzik. A hazai építőipar ezért nem tud lépést tartani a környező országokkal, mivel a külföldön dolgozók nem kívánnak hazatérni, és újra itthon dolgozni.

Az ÉVOSZ prognózisa szerint a következő években az várható, hogy a pályaelhagyók száma továbbra is növekedni fog, egyre szélesebb lesz az olló a frissen végzettek és az eltávozók között. Ennek egyik oka, hogy többen fognak nyugdíjba menni, mint ahányan kikerülnek az iskolapadból, így szükség lesz a külföldi, nem EU-s országból érkező munkavállalók foglalkoztatására is. Mindenképp előtérbe kell, hogy kerüljön a digitalizáció, mert ez az, ami szinte azonnal segítséget nyújthat a mostani nehéz helyzetben.

Ezzel kapcsolatban az egyik osztrák, építőipari programok eladásával foglalkozó cég magyarországi képviselője az alábbiak szerint nyilatkozott a digitalizáció fontosságáról:

„Az építőipari kivitelezési folyamatok digitalizációja egyszerűsíti, felgyorsítja a munkálatok összehangolását, ellenőrzését, biztosítja a magas színvonal folyamatos megőrzését. A ma már a magyar piacon is elérhető szoftverek használatával a projektek részvevői pontosan és valós időben látják, hol és mikor hibáztak a kivitelezők, hol van szükség esetleg azonnali beavatkozásra a nem betanított segédmunkások hibáinak kijavítására.”

Ez az ágazat ma nagyon sok embert foglalkoztat, 375 ezer ember találja meg itt a számítását. A magyarországi gazdaság egyik domináns területe, hiszen az ország teljesítményéhez jelentősen hozzájárul, az idén ez várhatóan 5500 milliárd forint lesz.

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint már a 2022. májusi építőipari termelés tömege közel tíz százalékkal volt magasabb a 2021. évi hasonló időszaknál, de a 2022. április hónapot is közel hat százalékkal haladta meg.

Ha lebontjuk az adatokat, akkor azt kapjuk, hogy éves szinten az építményfőcsoportok termelésén belül az épületépítés jobban, 12 százalékkal, míg az egyéb építmények kevésbé, 7,7 százalékkal emelkedett.

Érdemes a megkötött új szerződések viszonylatában is értékelni az adatokat: ezek tömege az előző évhez viszonyítva összességében 7.2 százalékkal volt több, ezen belül az épületépítésre kötött szerződések száma 132.5 százalékra nőtt, míg az egyéb építésekkel kapcsolatos szerződések száma jelentősen, majdnem 25 százalékkal csökkent.

Az ÉVOSZ ismét kimutatta, hogy a foglalkoztatási szerkezet hármas tagozódásában nem állt be jelentős változás, tartja magát, hogy csupán a dolgozók harmada alkalmazott, a további kétharmad bérelt dolgozó, azaz az alvállalkozói, valamint a megbízotti státusz a jelentősebb.

A digitalizáció önmagában nem nyújt megoldást a fekete és a szürke sávban lévők kiszorítására csak akkor, ha ehhez a felhasználók is segítséget nyújtanak. Enélkül nem lehet a feketemunkát visszaszorítani, áttenni az üdvös, úgy nevezett fehér zónába.