Az egyik gazdasági lap megnézte az építőipari piacon észlelt anomáliák hátterét, és úgy véli, hogy a jelentős mértékű állami újra kötések boríthatták meg a megszokott számokat. Eközben egy felmérés piaci szereplőket kérdezett meg a terveikről, akik borúlátóak, és akár már idén kezdődő válságra számítanak.

Loading...

Hatalmas mértékben drágulhattak meg az állami szerződések az újra kötések miatt. Érdekes dolgot boncolgatott cikkében a Portfólió gazdasági magazin, mely arra a következtetésre jutott, hogy az állam az év elején a teljes rendelésállományán nagyjából 40%-os árdrágítást fogadhatott el.

Mint leírták, az év elején az építőipari cégek rendelésállománya jelentősen nőtt, ugyanakkor az új szerződések száma egyértelműen csökkent. Ennek az anomáliának az az oka, hogy a költségek nagyon megugrottak, így a szerződéseket átértékelték.

Az állam szerepe ez esetben vitathatatlanul erős. Ezt bizonyítandó, meglepő adatokat közölt a KSH év elején az építőipari jelentésben. A 2021. decemberében az ágazati rendelésállomány 2100 milliárd forint volt, ami hirtelen 3200 milliárd forintra ugrott egy hónap alatt. Ez 50 százalékos növekedésnek felel meg, amire ezelőtt az építőiparban még soha nem volt példa.

Ennek az is lehetne az oka, hogy az év elején kötik meg az új szerződéseket, azaz beözönlenek ilyenkor az új megrendelések ebbe az iparágba. De nem ez történt, mert az új megállapodások okozta növekedés mindössze 600 milliárd forintnyi.

A számok tükrében megállapítható, hogy 500 milliárd forintnyi emelkedésre nincs ok. Eddig az utóbbi négy évben még csak egyszer fordult elő olyan eset, hogy gyorsabban nőjön a rendelésállomány, mint az új szerződések. Az akkor 80 milliárd forint értékű volt, a mostani pedig döbbenetes összeg.

Mindezeket a meglepő értékeket nem indokolhatja semmi más, csak az, hogy a már meglévő szerződések átárazásra kerültek. Ennek oka az lehet, hogy az árak is jelentősen növekedtek. Sőt, a számok tükrében azt is mondhatnánk, hogy elszabadultak.

Talán az építőiparban érezteti hatását a legjobban az energiaárak emelkedése. De nem hagyhatjuk szó nélkül a munkaerő, az alapanyag árának komoly növekedését sem. Mindezeken túl még az ellátási problémákkal is meg kell küzdenie ennek az iparágnak, amik időnként fellépnek.

Érdekes kérdés, hogy az átárazás az építőiparon belül mely területekre koncentrálódik. A KSH által közzétett számok további vizsgálata, boncolgatása során arra az eredményre juthatunk, hogy az épületekre vonatkozó adatok mögött a magángazdaság megrendelései (lakás, iroda, raktár stb.) állnak, míg az egyéb építmények alatt az állami infrastrukturális ráfordítások szerepelnek.

Az ugrás mindkét területre jellemző volt, azonban az épületeknél nem érezhető az ellentmondás, mert a növekedés 410 milliárdnyi volt, és az új szerződések összege 480 milliárd forint. Az egyéb épületeknél azonban azonnal szemet szúr a változás, hiszen csupán 140 milliárd forint értékű az új szerződéskötés, viszont a rendelésállomány 670 milliárd összegű. Ez azt jelenti, hogy 530 milliárd forint összegre nincs más magyarázat, csak az átárazás. Így tehát egyértelműen látszik, hogy kizárólag az állami megrendeléseknél történt az átárazás, a magánszektorban nem.

A fenti tényeket összesítve megállapítható, hogy az átárazás az állami forrásból megvalósuló rendeléseknél egy hónap alatt 40 százalékos növekedést jelentett.

Válságra számítanak az építőiparban dolgozók egy felmérés szerint

Az egyik vezető építőipari cég ismét elvégeztette szokásos felmérését, melynek nemrég hozták nyilvánosságra az eredményeit. A 150 építőipari szakemberek között végzett közvéleménykutatás adatai szerint szinte mindenki válságra számít, akár már ebben az évben is.

Konkrét számokra bontva a megkérdezettek 95 százaléka úgy nyilatkozott, hogy válság lesz, 83 százalék pedig már idénre teszi ennek bekövetkeztét. Úgy tűnik, hogy a lassulás már elkezdődött, amit esetleg csökkenthetnek a lakásépítést és felújítást elősegítő állami támogatások.

Nemcsak a megkérdezett szakemberek, de egy konferencia részvevői sem voltak optimisták az ágazat helyzetével kapcsolatban. Úgy gondolják, hogy lassulás mindenképp lesz, de talán elkerülhető a világgazdasági szintű megtorpanás.

A lakáspiacon is borúlátó tendencia figyelhető meg a jelenlegi helyzet miatt. Ennek többek között az is az oka, hogy az árak elszabadultak. A lassulást gátolni lehetne, ha az állam támogatná az iparágat.

A szakértők abban mindenképp egyet értenek, hogy a válság már érezhető, illetve a közeljövőben éreztetni fogja hatását. Majdnem a szakértők fele szerint már most észlelhető a krízis, közel 40 százalékuk úgy gondolja, hogy még fél év, mire begyűrűzik, 10 százalékuk pedig a következő évre várja.

A szakértők többsége úgy látja a mostani helyzetet, hogy a válság hatására

  • lakosság részben elhalasztja majd a tervezett felújításokat,
  • az építőanyag árak emelkedni fognak
  • anyaghiány lép fel.

A szektor résztvevőit megkérdezték saját munkájukkal kapcsolatban is. Meglehetősen pesszimista válaszokat adtak. Jelentős többségük, közel 70 százalékuk mindenképp visszaesésre számít, 7 százalékuk szerint a munkadíjuk csökkeni fog, csupán 22 százalékuk adta azt a választ, hogy a krízis nem érinti.

A szakemberek harmada tehetetlennek gondolja magát a visszaeséssel kapcsolatban, ötöd részük inkább megpróbál tartalékolni, közel 10 százalékuk pedig árukészletbe fekteti a pénzét.

Negyed részük pedig megpróbál még több munkát vállalni, és ezzel próbálja a jövőbeli kieséseket csökkenteni.