Az építőipar – mint a gazdaság egyik húzóágazata – mindig is kiemelt fontosságú volt a gazdaságban. Az elhúzódó világjárvány tavaszi-nyári enyhülése után ez az ágazat is kezdett magához térni, kezdett visszaállni a járvány előtti állapot.

Loading...

Azonban, ahogyan korábban írtuk, jelenleg „megtorpanás érezhető az építőipari válság utáni visszapattanásban”. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2021 júliusában megállt az építőipar korábbi növekedése, sőt egy enyhe, mindössze 0,4%-os csökkenés volt tapasztalható. Ugyanezen adat augusztusban már 5,8%-os csökkenést mutatott. Örvendetes viszont, hogy az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 9,8 %-kal emelkedett az év első nyolc hónapjában.

A sok megkötött, élő szerződés ellenére azonban egyelőre az látszik, hogy mégsem fogja elérni a válság előtti szintet. A visszaesésért a növekvő építőipari alapanyagárak és a csökkentett, néhol leállított termelés. Ha a piacon nagy a kereslet, de kicsi a kínálat, az óhatatlanul áremelkedéshez vezet.

Megosztott európai helyzet

Európai szinten azonban nem egységes a kép. Amely országokban a járványhelyzet miatt leállt az építőipar, és ide tartozik például Törökország, Spanyolország vagy Franciaország, ott most sem érezhető az alapanyag hiány. Ahol viszont folytatódott a termelés, mint például Németországban, Hollandiában vagy Ausztriában, a cégek egy részének csökkentett kapacitással kell dolgozniuk, kitolva a határidőket, mert a hiány miatt nem tudják teljesíteni a vállalásaikat.

Mindehhez társul a szakemberek hiánya, amely nemcsak Magyarországon érezhető. A cégek egy része arról számol be, hogy a jól képzett szakemberek hiánya is közrejátszott abban, hogy nem tudta teljesíteni a vállalt feladatokat. Az érintett országokban, Németországban vagy Ausztriában, mindent megtesznek a szakemberek toborzásáért. Optimalizálják a munkafolyamatokat, újfajta képzéseket vezetnek be, és a külföldi munkaerőt is megpróbálják az országba csábítani, vagy a már meglevőt megtartani. Erre szükség is van, hiszen azok az országok, amelyek munkaerő-hiánnyal küzdenek, mint például Magyarország, megpróbálnak mindent megtenni azért, hogy a szakembereket hazacsábítsák.

Idén novemberben az Építési Vállakozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) újraindítja a két évvel ezelőtt abbamaradt hazahívó börzéket, melyeknek célja, hogy a külföldön élő szakemberek reális képet kapjanak a hazai viszonyokról. Ezeken a börzéken az érintettek tájékoztatást kapnak a hazai versenyképes fizetésekről, a kedvezményes cégalapítási lehetőségekről és a lakhatási támogatásokról, akár online formában is. A megcélzott németországi mintegy 30 ezer munkavállaló szaktudása nagyon elkelne a hazai piacon is.

Az alapanyag árak változása

Az elmúlt időszakban az építőipari alapanyagok árai elszálltak, ezzel is nehezítve az iparág helyreállását. Szerencsére már érezhető valamelyes javulás, lassan helyreáll a korábbi állapot, érezhető az építőipari alapanyagok árának lassú ütemű csökkenése.

A megtorpanás után az ipar magához tér, és az újra induló termelés nagyobb kínálatot garantál. Ha pedig a kereslet és a kínálat nagyjából egy szintre kerül, vagy az utóbbi felülmúlja az előbbit, az árak stagnálnak vagy csökkenni kezdenek.

Szakemberek szerint az nem várható, hogy a járvány előtti szintre visszatérjen, de a csökkenés már most is érzékelhető bizonyos alapanyagoknál, és ezt hamarosan a végfogyasztók is megérzik.

Egy szakmai konferencia hozadéka

Az építőipari alapanyagok hiányának és elszálló árainak okait már sokan elemezték. Nemrégiben a Property Investment Forum 2021 elnevezésű budapesti konferencián került terítékre a téma.

A magyarországi alapanyagok 48%-át import teszi ki, tehát a külföldi gyárbezárások vagy a csökkentett termelés hatványozottan érintik a magyar építőipart. Mindemellett sok alapanyagot elvitt a koronavírus elleni védekezéshez gyártott eszközök termelése, amely részben ugyanazon anyagokra épül, mint a szigetelőanyagok és tetőfóliák.

A német vegyipari cég, a BASF ludwigshafeni üzemében márciusban tűzeset történt, amely számos építőkémiai termék hiányát okozta. Főleg a szigetelőanyagok előállításával foglalkozó cégek érezhették ennek a hatását.

A szállítás, a logisztika sem volt már ebben az évben megbízható. Elég, ha csak a megfeneklett Ever Given konténerhajó okozta károkra gondolunk. Érthető, hogy ha a termeléssel és a logisztikával is baj van, a szállítási idők is megnövekednek.

Legsúlyosabban a kőzetgyapot érintett a csúszásokban, itt a szállítási határidő 8-10 hét is lehet. Ezt követik a tetőfedő anyagok és a tetőfólia, amelyekre 4-10 hete kell átlagosan várni. A szigetelőanyagok más részénél ez az idő 3-6 hét. A falazóelemeknél, a gipszkartonnál és a szárazépítészeti alapanyagoknál 2-4 hét. Mindezek mellett természetesen nemzetközi politikai okok is közrejátszottak abban, hogy az építőipar hiánnyal küszködött.

Ha valóban jól akar teljesíteni az építőipar, a jövőben érdemes a piac változásait figyelemmel kísérni, és amennyire lehet, előre tervezni, gondolkodni.