Ismét körbe néztünk a piacon, és egy csokorba gyűjtöttük a legérdekesebb építőipari történéseket.

Loading...

Még mindig kötelező lesz néhány export építőanyag regisztrálása.

Schanda Tamás,  az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) főigazgató-helyettese elmondása szerint 2022. május 31-ig érvényes a stratégiai jelentőségű építőanyagok, az építési termékek exportjának nyilvántartási kötelezettsége, valamint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) tájékoztatási kötelezettsége. A közlekedési útvonalakra ugyanazok a szabályok maradnak hatályban.

Ennek értelmében bizonyos anyagok, például az acéltermékek, szigetelőanyagok, homok, kövek, kavics stb., kizárólag bejelentés alapján vihetők ki az országból, a vonatkozó regisztrációkat június 30-ig be kell nyújtani az ITM-hez.

A törvény felülvizsgálata során előtérbe helyezték annak a megfigyelését, hogy a tervezett export milyen és mekkora rizikófaktorral rendelkezik a hazai építőipar-ellátás biztonságára nézve. Miután a kockázatokat és hatásokat mérlegelték, a hosszabbítás tűnt a megfelelő megoldásnak.

Schanda Tamás szerint ez a törvény hozzájárul ahhoz, hogy a kormány részletesebb információkhoz jusson hozzá az építőipar jelenlegi állásáról, ez pedig kifejezett fontossággal bír. Példaként említette azt a közel 6500 bejelentést, ahol az ellenőrök felfedezték, hogy sokkal drágább import anyagok érkeztek az országba külföldről, miközben minőségi nem volt jobb a Magyarországon kapható termékeknél. Ebből kifolyólag úgy véli, a hazai gazdaság védelme érdekében mindenképpen helyesen döntöttek.

Az ITM szerint a kavics és a cement árának szabályozására tett több intézkedés is sikeresnek mondható, ráadásul ezek a lépések a 2021-es év végéig plusz 5 milliárd forintot teremtettek az országnak.

Véget érhet az elmúlt években tapasztalt 20% feletti bővülés

Az ÉVOSZ szakszervezeti elnökének állítása szerint az építőiparban az elmúlt években tapasztalt 20%-ot meghaladó növekedés korszaka véget ért. Az iparág tovább növekedhet, de már csak 10-15 százalékkal. Átalakul a szerkezete is, a következő évben a lakásépítési, ipari és logisztikai beruházások várhatóan átlag felett, az építőmérnöki beruházások pedig átlag alatt bővülnek majd.

Koji László elárulta, hogy a kibocsátás értéke közel 5100 milliárd forinttal lett magasabb, ami számokban kifejezve 5-6 százalékos gyarapodást jelent. Összességében az eredmények emelkedni fognak 2022-ben, de gyengébbek lesznek a közmegrendelések.

Az elnök hozzátette, hogy a helyzet összességében nem nevezhető rossznak, de alágazati szinten változatos a kép, hiszen az 5-6 %-os átlag eltérő folyamatokat takar, és a termelésbővülés 0-10% között mozog. Ez arra utal, hogy általánosságban az állami korlátozások és a helyi állami megrendelések egész alágazatokat sújthatnak. Például, az út- és vasútépítési megrendelések visszaesése miatt jövőre várhatóan nem lesz sikeres a mélyépítés.

Az építőanyagok és az egyéb költségek inflációja váratlanul érintette a gazdaságot. A kormány a közelmúltban jelentette be a 360 milliárd forintos építőipari beruházással megvalósuló állami fejlesztések elhalasztását, de eközben az egyes lakossági és ipari szektorok nem lassultak, sőt. Jelenleg semmi jelét nem látják a szövetségnél annak, hogy az árak a 2021 eleji adatokhoz igazodnának.

A magyarországi ipar a várakozások szerint szép jövő előtt áll, ezért az ÉVOSZ elnöke szerint igyekeznek hazahozni a nehéz időkben (2008-2014 között) külföldre került szakmunkásokat, mérnököket, akiknek egy része saját vállalkozás indítására készül.

Az elnök elmondása alapján közel három évtizede keletről nyugatra vándorol a munkaerő, megállás nélkül, ez alól pedig Magyarország sem kivétel. Viszont érdemes figyelembe venni, miszerint a külföldi bérek 65-70 százalékát már a hazai cégek is képesek biztosítani nettóban, és emellett a magyarországi megélhetés jelentősen olcsóbb.

Munkavállalóként egy szakmunkás ma már 400-450 ezer forintot keres az építőiparban, egy mérnöknél 550 ezertől közel egymillió forintig is emelkedhet az összeg. Egyes kutatások szerint nagyon sok embert szerződtetnek éppen azon a területen, ahol továbbtanult, tehát ha minden a tervek szerint alakul, 4-5 éven belül új munkaerőhöz juthat az építőipar. Addig viszont még sok szakmunkás hiányzik.

Koji László hozzátette, hogy ma minden ötödik épülő és felújítás alatt álló ingatlan állami támogatással vagy hitellel készül el.

Magyarország 17 beruházáshoz kér támogatást a CEF2-től

17 beruházáshoz kér támogatást a CEF2 forrásaiból Magyarország, a javaslatot az ITM állította össze.. Az elbírálási szakasz még csak most fog kezdődni, a nyertes pályázatok listája 2023 nyarán kerül napvilágra.

A CEF 2 célja a közlekedési, digitális, energetikai területek felgyorsításának finanszírozása, újdonságként pedig katonai célú projektekre is lehet pályázni.

Magyarország összesen 110 milliárdot szeretne, melynek keretében a Déli Körvasút építését folytatnák és befejeznék a Kelenföld-Ferencváros bővítését. Az állam fontosnak véli a vasútfejlesztést, a dunántúli területek infrastruktúrájával kezdődnének a munkálatok, de kamionparkolók és elektromos töltőállomások is épülnének a megpályázott pénzből.