Az R-érték azt jelzi, hogy a szigetelőanyagnak mekkora az ellenállása a hőáramlással szemben. Minél nagyobb az R-érték, annál nagyobb a hőszigetelés hatékonysága.
Az R-érték függ a szigetelőanyag típusától, mint anyag, függ a vastagságától, és nem utolsó sorban a testsűrűségétől. Telepítése során válasszon vastgagabb anyagokat, otthonában növeli az R-érték mértékét és nagyobb ellenállás reményében a hő a szabadba kijutásának teljes lecsökkentésével energiát és pénzt spórol meg.
Természetesen a hatékonyság a telepítés minőségétől és a szakszerű anyagválasztáson áll vagy bukik.
| Anyag | R érték 2,54 cm vastagságnál | Forrás |
|---|---|---|
| Poliuretán hab | 6.64 | Glacier Bay Thermal Study |
| Polyisocynurát hab | 6.35 | Glacier Bay Thermal Study |
| Polyuretán (merev deszka) | 5.8-6.2 | IFAS, University of Florida |
| Polisztirol (extrudált) | 5.0 | IFAS, University of Florida |
| Polisztirol (préselt) | 3.9-4.4 | IFAS, University of Florida |
| Polisztirol (expandált) | 3.84 | IFAS, University of Florida |
| Cellulóz | 3.2-3.7 | IFAS, University of Florida |
| Üvegvatta (deszkák) | 3.2 | IFAS, University of Florida |
| Üvegvatta (fúvott) | 2.2 | IFAS, University of Florida |
| Rock gyapjú (köttetlenül) | 2.0 | IFAS, University of Florida |
Ha van egy épületszerkezetünk, mely lehet fal, födém, aljzat vagy bármi és a két oldalon nem egyforma a hőmérséklet, akkor minden esetben a melegebb oldal felől a hő elindul a hidegebb irányába.
Ezért nyáron bejön a meleg, télen pedig kimegy a meleg a lakásból, persze ez elég furán hangzik, de lefordítva ezt nevezzük hőátbocsátásnak.
Minden szerkezet hőszigetelő képességét egy számmal lehet kifejezni. Ez a szám megmutatja, hogy ha a szerkezet két oldalán egymástól különböző hőmérséklet van, akkor, mennyi hő jut át a magasabb hőmérséklet felől az alacsonyabb felé. Ez az érték az 'U' vagy 'K' hőátbocsátási tényező.
Egy szerkezetnek, ha 1 m2 felületét vizsgáljuk és tudjuk, hogy 1,0 az U értéke, akkor ez azt jelenti, hogy ha a szerkezet egyik oldalán 10°C a hőmérséklet, a másik oldalon 11°C, akkor a szerkezet 1 Watt hőenergiát bocsát át.
Minél kisebb egy szerkezeti elem 'U' értéke, annál jobb a hőszigetelése!
Amennyiben kialakításra került a légzáró réteg, de ennek ellenére továbbra is hőveszteséget tapasztalunk, ezt nevezzük konvekciós körforgásnak illetve hőmozgásnak. Ennek a negatív folyamatnak az okát, az alkalmazott hőszigetelő anyagában kell keresnünk. Ugyanis, ha légáteresztő hőszigetelő anyagot használunk (pl.: üveggyapotot, kőzetgyapot vagy egyéb cellulóz alapú hőszigetelő anyagot), azt levegő tölti ki, mely szabadon tud mozogni a hőszigetelésen belül.
Tehát ha bezárjuk egy szerkezetbe, van benne levegő, még ha – erősen elméletileg feltételezve – nem is érintkezik sem a kül-, sem a belvilággal. A belső oldali meleg levegő felfelé száll, a külső hideg pedig lefelé igyekszik; e törekvés körforgást indít el a légáteresztő hőszigetelő anyagokon belül. A konvekciós levegő-körforgás mindig ellentétes hatású a mindenkori emberi hőszigetelési szándékkal: nyáron fűti, télen hűti a szerkezetet, hőveszteséget okozva ezzel; a hőszigetelés hővezetési ellenállásának akár 50%-os romlása is kimutatható.
Ha ez a jelenség tökéletlen légzárással párosul, a hőveszteség mellé kapunk egy kis páralecsapódást is, melynek víztartalma hőhidakat okoz, szintén hőveszteséget okozva. Ezek a folyamatok felerősítik egymás negatív hatásait, ennek következtében hőszigetelésünk nemsokára nem lesz képes megfelelni feladatának.
Hőhídnak nevezzük azokat a felületeket, melyek eltérő hőmérsékletűek (hidegebbek) a környező felületektől. Közelükben a levegő is lehűl és gyorsan a telítettségi pont alá csökken a hőmérséklete. Ekkor kiadja magából a párát. Ha túl magas a páratartalom, abban az esetben ezeken a pontokon vizesednek, ajtók feletti áthidalók, az ablakok, a hideg sarkok, a hideg falak és a padló.
Díjmentes felmérés, próbacsiszolás, gyors munkavégzés!
