Amikor egy épület energiahatékonyságáról van szó, akkor szinte mindenki a hőszigetelésre gondol először. Hiszen fontos tényező, hogy milyen vastag a szigetelés, milyen típusú az anyag, érdemes-e egyáltalán utólag elvégezni ezeket a munkákat. Ezek tényleg fontos kérdések, azonban a megfelelő szigetelőanyag nem feltétlenül garantálja, hogy az épület kevés energiával is felfűthető.

A hőszigetelés sem old meg mindent

A hőszigetelés és a légzárás két különböző feladatot lát el. A hőszigetelő réteg elsősorban a szerkezeten keresztül történő hőáramlás csökkentését célozza meg, míg a légzárás megakadályozza a levegő mozgását az épület belseje és a külseje között. Ez azt jelenti, hogy egy jól kivitelezett hőszigetelés mellett is lehetnek olyan pontok az épületen, ahol a levegő akadálytalanul tud áramolni. Ilyen probléma lehet például a nem megfelelően tömített ablakok és ajtók, egy csőáttörés, a tető és a fal találkozása vagy egy rosszul kialakított légzáró réteg.

Hogyan okoz hőveszteséget a légszivárgás?

Köztudott, hogy télen a lakótér levegője melegebb, mint a kinti. Amennyiben az épület szerkezetén vagy a csatlakozásokon levegő áramlik be, akkor a meleg beltéri levegő egy része is kijut a szabadba, közben pedig hideg levegő kerül a helyére. Ebben az esetben azonban nem csak hőátadás történik, hanem tényleges légmozgás alakul ki.

A szakemberek szerint a ház légszivárgása közvetlen kapcsolatban áll a hőveszteséggel. Minél több levegő jut ki a szabadba, annál nehezebb tartani az optimális meleget odabent. Ezért is van az, hogy például egy utólagosan szigetelt ház esetében nem biztos, hogy olyan javulást tapasztalunk, mint azt elsőre gondoltuk. Nem biztos, hogy a szigeteléssel van a gond, hanem azzal, hogy bizony maradtak olyan tömítetlen helyek, ahol továbbra is jelentős a hőveszteség.

Hol szökhet el a meleg levegő?

A légszivárgás nem egyetlen résen keresztül történhet csak. Sok olyan rés lehet, amik összeadódva bizony már hatással lehetnek a szigetelés hatékonyságára. Ilyen pont lehet többek között az ajtó környéke, a cső- és kábeláttörések, a födémek, valamint a tetőszerkezet csatlakozásai is. Sőt, gyakori, hogy a sarkokból szökik ki a levegő. A legtöbb esetben egy hőkamera alkalmazása segíthet feltárni a probléma forrását.

Fontos még megemlíteni, hogy a tetőtérnél még lényegesebb a légzárás megfelelő kialakítása. Ennek oka, hogy a belső, párás levegő a szerkezetbe kerülve problémákat okozhat. Ezért a szigetelésnél arra is figyelni kell, hogy mindenhova ugyanolyan vastag anyag kerüljön. De legalább ennyire fontos a rétegrend megfelelő használata, valamint a csatlakozások folytonossága.

A szellőzés sem maradhat el

A jó légzárás nem azt jelenti, hogy az épületben soha nem történik légcsere. Ilyenkor a cél az, hogy a szellőztetés kontrollált módon történjen meg, ne pedig a réseken keresztül. Ez főleg akkor lesz érezhető, amikor egy régi házban kicserélik a nyílászárókat és javítják az épület hőszigetelését.

Amikor korábban volt egy rosszul záró ablak, akkor ott a nem szabályozott légcsere mindennapos volt. A korszerű ablakokkal vagy ajtókkal azonban mindez jelentősen javítható. Fontos azonban, hogy a rendszeres szellőztetés így sem maradhat el, gondoskodni kell a friss levegőről.

Nem mindig a vastag szigetelés jelenti a megoldást

Azt gondolhatnánk, hogy minél vastagabb a szigetelés, annál jobb lesz az eredmény. Pedig egy bizonyos ponton túl a cm-ek nem jelentenek előnyt. Ha például az épület megfelelő hőszigeteléssel rendelkezik, azonban a tetőn vagy az ablakok mellett légszivárgás tapasztalható, akkor bizony először ezeket a hibákat kell megszüntetni.

A jó energetikai teljesítmény tehát nem egyetlen anyagon vagy a vastag rétegeken múlik. A falak, a födém, a tető, a nyílászárók csatlakozásának pontossága jelentik az igazán hatékony szigetelést és légzárást. Egy otthon nem attól lesz energiahatékony, hogy megtaláltuk hozzá a tökéletes anyagot és a megfelelő vastagságot. Ennél azért látszik, hogy jóval többre lesz szükség.