A purhab régóta használt és népszerű szigetelőanyag az építőiparban, ami nem véletlen. Rendkívül hatékony hőszigetelő képességgel rendelkezik, nem beszélve arról, hogy könnyű és jól kitölti a réseket. Környezetvédelmi szempontból azonban komoly kihívást jelenthet, hiszen hagyományos formában nem biológiailag lebomló, és ha nagy mennyiségben kerül a hulladékok közé, akkor ott évtizedekig megmarad. Több vállalat is olyan innovációban gondolkodik egy ideje, amelynek köszönhetően a purhab zöldebb változatain dolgoznak, így egy új, biológiai vagy újrahasznosított megoldás jelenhet meg a jövőben.

Miért jelenthet problémát a hagyományos purhab?

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy nem a purhabbal van a probléma, hanem azzal, ha valaki szakértői segítség nélkül használja. Ez ugyanis nemcsak, hogy nem lesz elég hatékony, hanem még hulladékot is termelhet. A szigetelőanyag felületre való juttatása nem tűnhet bonyolultnak, azonban cseppet sem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre gondolnánk. Éppen ezért van szükség olyan szakértőre, aki pontosan tudja, mit és hogyan kell tenni annak érdekében, hogy hosszú évtizedekre megoldjuk a szigetelést az otthonunkban.

A hagyományos purhab poliuretánból készül, amely petrolkémiai eredetű, tehát biológiai úton nem bomlik le, és hulladék formájában környezetterhelést okozhat. A fenntartható építészetben éppen ezért manapság egyre nagyobb figyelmet kapnak azok az alternatívák, amelyek kevesebb fosszilis alapanyagot használnak, biológiailag lebomlóak, könnyebben újrahasznosíthatóak. Hozzá kell tenni, hogy a purhab az az anyag, amely a legkevesebb hulladékot termeli a felhordása során. Tehát sok esetben ezt a szempontot is figyelembe veszik.

Biobázisú és részben újrahasznosított habok

Az egyik legígéretesebb irány a hagyományos zöldítésére, a biológiai eredetű és az újrahasznosított alapanyagok. Több cég fejleszt olyan habokat, amelyek akár 50%-ban bio-eredetű alapanyagokat tartalmaznak, illetve 35%-ban újrahasznosított anyagból készülnek. Ezek a habok nem csupán az ökológiai lábnyomot csökkentik, hanem a hagyományos habokkal azonos minőséget is garantálnak.

Szerencsére nem csak a puha, hanem a keményhabos alkalmazásokra is vannak ilyen megoldások, például a csomagolóanyagokra és az építőipari szigetelésekre is. Ezek a megoldások persze még nem jelentenek teljesen biológiai lebomlást, azonban jelentősen csökkentik a fosszilis komponenseket és segítik a környezeti terhelés csökkentését.

Valóban léteznek teljesen biológiai habok?

A következő szint, amikor a hab teljes egészében biológiai alapanyagokból származik és biológiailag lebomlik. Ilyenek a növényi alapú habok, amelyek PLA-ból, kukoricakeményítőből vagy más növényi eredetű polimerekből készülnek. Ezek biológiailag lebomlóak, és sok esetben komposztálhatóak.

Egyre több helyen foglalkoznak továbbá a mycelium alapú habszerű anyagokkal, amelyek a mezőgazdasági hulladékból nőnek és könnyű, porózus szerkezetet alkotnak. A gombafonalakból készült szigetelőanyag biológiailag lebomló, megújuló, és viszonylag alacsony energiaigénnyel készül. A kutatások szerint ezek az anyagok jó hő- és akár hangszigetelő képességgel is rendelkezhetnek, miközben alacsony az ökológiai lábnyomuk.

További fejlesztési irányok

A fenntartható szigetelőanyagok fejlesztését az EU is támogatja, hogy olyan ultrakönnyű és környezetbarát habok készüljenek, amelyek kifejezetten az épületgépészeti rendszerekhez és homlokzati szigetelésekhez terveznek. Ezek az anyagok nem csak jó hőszigetelést eredményeznek, hanem újrahasznosíthatóak is, ezáltal minimalizálható velük az építési hulladék és növelhető az energiahatékonyság. Ez is egy fontos lépés lenne afelé, hogy a szigetelő anyagok ne csak energetikailag legyenek hatékonyak, hanem az épület teljes ciklusa alatt fenntarthatóak maradjanak.

A purhab ma már tehát sokkal többet jelent, mint egyszerű poliuretán hab. Az innovációnak köszönhetően megjelentek a biobázisú, az újrahasznosítható és a biológiailag lebomló habanyagok is. Ezek a technológiák azonban nem csak korszerű építőanyagokat ígérnek, hanem egy olyan jövőt is, ahol a szigetelési hulladék nem terheli meg a környezetet.