A hőszigetelés kulcsfontosságú szerepet játszik az otthonunk energiahatékonyságában. Megfelelő hőszigetelés nélkül ugyanis emelkednek a fűtési és hűtési költségek, ráadásul sok esetben kellemetlenségekkel is járhat.

Ha tehát szeretnénk növelni a kényelmet, csökkenteni a fogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást, akkor fontos olyan megoldást választani, amely minden igényt kielégít.

Manapság már olyan törvények vannak, amelyek alapján nem lehet az előírt hőátbocsátási mérték alatt házat építeni. Magyarországon az új építésű ingatlanok hőszigetelési követelményeit a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és az ahhoz kapcsolódó szabványok határozzák meg.

A hőszigetelés szabályai az új építésű ingatlanoknál

A 2024-es évben életbe lépő szabályok alapján a homlokzati külső falakra előírta hőátbocsátási tényező U≤0,24 W/m²K. Már csak azt kell tudni, hogy milyen vastagságú szigetelésre van szükség az egyes falazatok esetén, hogy elérhessük ezt az értéket. Mindenekelőtt a megfelelő hőszigetelő anyagot kell megtalálni. A megfelelő vízszigeteléssel rendelkező téglafalazatokhoz még mindig gyakran választják a polisztirolt, az extrudált polisztirolt (hungarocellt) és a purhabot.

A B-30-as tégla esetében 15 cm-ről beszélhetünk, míg például a 30-as korszerű vázkerámia falazóblokknál elég lehet a 4 cm is. Ebből látszik, hogy mekkora különbségek vannak az egyes anyagok között. A grafitadalékos szigetelőanyagok alapvetően 20-25%-kal hatékonyabbak, így ezekből még ennyire sem lesz szükség. Fontos, hogy az említett megoldás nem minden ingatlan esetében jöhet szóba.

Emellett figyelembe kell venni, hogy a födém hőszigetelése nélkül semmit sem ér az egész. Kulcsfontosságú szerepe van a hatékony energiafelhasználásban, de, ahogy az előbb, úgy itt is attól függ a vastagság, hogy milyen az épület szerkezete és az energetikája. Egy adott otthon kapcsán a hőszigetelés vastagsága csak egy energetikai számítással határozható meg. Ehhez pedig szakemberre lesz szükség.

Mi a helyzet a lapos tetővel és a padló szigetelésével?

A falakról már tudjuk, hogy milyen adatoknak kell megfelelni. De mi van akkor, ha tetőt vagy padlót szigetelnénk? Az értékek eltérőek, hiszen a hőátbocsátási tényező mindegyik esetben más és más. A lapos tetőnél a ≤ 0,17 W/m²K értéknek kell megfelelni, míg a padlónak földfelszín felett a ≤ 0,30 W/m²K a mérvadó.

Miért fontos ez? Mert az épületnek összességében meg kell felelnie a kötelező közel nulla energiaigény előírásoknak, amit még 2021-ben vezettek be az új építésű ingatlanokra vonatkozóan. Az építkezést követően kötelező a hát energiahatékonyságát igazoló tanúsítvány elkészíteni és beadni az illetékes hatóságnak.

Milyen anyagok jöhetnek szóba?

Az említett polisztirol és purhab mellett még mindig sokan választják a kőzet- vagy üveggyapot és a fa alapú szigetelést. Ennek ellenére még mindig a poliuretán hab a legnépszerűbb, hiszen hatékony és gyors, emellett időtálló és a költségei sem túl magasak. Szinte minden helyiségben szóba jöhet. Nem véletlen érdemel kiemelt figyelmet.

Előnye, hogy kiváló hőszigetelő képességgel bír, hiszen ennek az egyik legalacsonyabb a hővezetési tényezője, λ ≈ 0,022-0,03 W/mK értékkel rendelkezik, aminél jobbat nem igazán találhatunk a piacon. Nem beszélve a kiváló légzárásról. A hab kémiai reakció során kitágul, ezáltal tökéletesen kitölt minden apró üreget, megakadályozva ezzel a hőhidak kialakulását. Ha pedig nagy felület szigetelését kellene megejteni a lehető leggyorsabban, akkor a szórásos megoldás esetén azonnal léphető felületet kapunk.

A purhab ellenáll a nedvességnek, nem megy össze vagy használódik el, tartós megoldást nyújt az otthonunk számára. Alkalmazható többek között lapos tetők, homlokzati falak, padlók, valamint födémek esetében is. De gyakran használják emellett melléképületeknél, ahol szintén fontos a megfelelő szigetelés.

Az új építésű házakra vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez tehát ezekre a vastagságokra lesz szükség. Nem véletlenek az előírások, hiszen mindenkinek az a célja, hogy az otthonok fenntarthatóbbak legyenek.