A hőszigetelés vastagságának megválasztásakor szinte azonnal felmerül az emberben a kérdés, hogy mennyit számít 1-1 plusz cm. De erre nincs egyértelmű válasz, hiszen nem mindegy, hogy honnan indulunk. Egy szigeteletlen falhoz képest ugyanis már néhány cm hőszigetelés is hatékonyan csökkentheti a hőveszteséget. Ezzel szemben egy 20 cm-es rétegről 25 vagy 30-ra váltva már nem lesz ekkora a javulás mértéke. Ennek oka, hogy a hőtechnikai eredményt nemcsak a szigetelés vastagsága határozza meg, hiszen sokat számít a falazat típusa, a hőszigetelő anyag hővezetési tényezője, valamint a teljes rétegrend.

Az U-érték fontossága

Sosem az a kérdés, hogy mennyire vastag a szigetelés. Az egyik legfontosabb mutató nem a cm, hanem az U-érték, avagy a hőátbocsátási tényező. Ennek lényege, hogy ez mutatja meg, hogy a szerkezeten keresztül egységnyi felületen az adott hőmérséklet-különbség mellett mennyi hő távozik. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége.

Az U-érték lesz az a szám, amit arra használnak, hogy megmutassák egy adott fal vagy födém megfelel-e a hőtechnikai követelményeknek. Ez azért lényeges, mert a szabályok nem írják elő, hogy milyen vastag legyen a szigetelés. A követelmény kizárólag az U-értékre vonatkozik. Hogy ehhez végül hány cm szigetelés kell, az függ többek között a falazattól, valamint a választott anyag hővezetési tényezőjétől egyaránt.

Az első néhány cm a legfontosabb

Arról már írtunk korábban, hogy a szigetelés vastagságának növelése nem lineárisan javítja a hőtechnikai eredményt. Azt viszont nem említettük, hogy az első néhány cm a legfontosabb. A szigeteletlen falhoz képest ugyanis drasztikusan csökkenti a hőveszteséget. 16 cm-nél például a fal hővesztesége már körülbelül 84 százalékkal alacsonyabb a kiinduló állapothoz képest. Ez viszont nem azt jelenti, hogy itt meg is kell állni. Érdemes szakember segítségét kérni a megfelelő méret kiválasztásához.

Mi történik, ha 16-ról 30 cm-re növeljük a vastagságot?

Ahogy vastagodik a szigetelés, minden újabb cm egyre kisebb további javulást jelent. 16 cm-nél nagyjából 0,23 W/m²K az U-érték. 20 cm-nél ez az érték 0,19-re, 30 cm-nél pedig 0,13-ra csökken. A hőveszteség tehát kétségkívül tovább csökken, azonban ez nem jár együtt azzal, hogy minden új réteggel ugyanolyan hatékonyságot érhetünk el.

Hogy mi ennek az oka? A szigetelőanyag hővezetési ellenállása a vastagsággal nő, ezáltal egyre nehezebbé válik a hő számára a szerkezeten való átjutás. Az első néhány cm egy gyengén szigetelő otthonhoz képest hatalmas különbséget jelent, később azonban már nem jelent ugyanakkora arányú változást.

Nem kell minden falhoz ugyanannyi szigetelés

Kevesen tudják, de ugyanaz a hőszigetelő réteggel eltérő eredményeket érhetünk el a különböző falakon. Egy régi, tömör téglából készült épületnek sokkal rosszabb lehet a kiinduló állapota, mint egy korszerű, jó hőszigetelő képességű falazatnak. Emiatt is történhet meg, hogy ugyanaz a 10 vagy 15 cm-es szigetelés nem mindenhol egyenlő U-értéket eredményez.

Emellett maga a vastagság nemcsak a homlokzatnál lehet fontos. A tető és a födém szigetelése legalább ugyanannyira fontos, ugyanis mivel a levegő felfelé száll, ezért megfelelő hőszigetelés nélkül jelentős energiaveszteség alakulhat ki. A födém esetében nem ritka a 25-30 cm vastagság sem, de itt is sokat számít a teljes szerkezet típusa és felépítése.

Mikor nem éri meg tovább vastagítani?

Erre nem lehet pontos számot adni. A vastagabb szigetelés általánosságban csökkenti a hőveszteséget, azonban a beruházási költség még tovább nő. Egy ponton túl egy újabb cm már csak kis energiamegtakarítást eredményez, így nem feltétlenül van értelme erre költeni. Nem fog további komfortot jelenteni, nem csökkenti radikális mértékben a fűtési és hűtési költségeket, így érdemes elgondolkodni azon, hogy inkább máshová tesszük azt az összeget, amit erre szeretnénk fordítani.