Az építőipar sohasem fogy ki az újdonságokból, ezért ebben a cikkben ismét a legújabb történésekről és információkról kaphatunk képet.

Kinek a feladata az utánpótlás biztosítása az építőiparban?

Az elmúlt időszakban sokasodtak a problémák az építőiparban. Az alapanyaghiány mellett változatlanul súlyos és régóta fennálló probléma a szakemberhiány, hiszen élőmunka nélkül nem tud működni az ágazat, leállhatnak az építkezések, felújítások.

Ebben az is nagymértékben közrejátszik, hogy az elvándorlás mellett az utánpótlással is gondok vannak. A szakemberhiány és szaktudás-hiány egyszerre fennálló gond.

A 2022. április 26-án, a Corinthia Hotelben megrendezésre kerülő Építőipar 2022 konferencián Lovas Tamás, a BME Építőmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese arra kereste a választ, hogy kinek a feladata az építőipari szakma megtanítása, a képzéseken mi kapjon hangsúlyt, mennyire fontos a szaktudás.

Álláspontja szerint a digitalizácó elsajátításával, megtanításával lehetne növelni a tanulási kedvét a fiataloknak. Fontosnak tartja, hogy az egyetemen tanulók megismerkedjenek a BIM tervezőszoftverrel. Úgy gondolja, hogy a digitalizáció oktatása a vezetők mellett a környezeten is múlik. A BIM tervezőszoftvernek elsős sorban az út- és vasútépítés területén lenne nagy szükség erre a tervezőszoftverre, ezért arra kéri a vállalatokat, hogy jelezzék, hogy mik az igényeik az egyemről kikerültek felé.

Naderi Zsuzsanna, egy Kft. ügyvezetője szintén a mennyiségi és minőségi szakemberhiányról beszélt, ezzel kapcsolatban az alábbi adatokat hozta: a magyar építőipar 300 ezer embernek ad munkát, mely 70-30 százalékban oszlik meg a fizikai és szellemi dolgozók között. Számításai szerint egy 5 százalékos utánpótlással számolva legalább 11 ezer fizikai és 5 ezer szellemi dolgozóra lenne szükség. Véleménye szerint a szellemi oldal vonatkozásában megfelelő az utánpótlás, de a szakképzés nagyon le van maradva, 11 ezer fő helyett csak 4 ezer fő kerül ki az iskolapadból.

Úgy látja, hogy az oktatás területén is hiányosságok vannak, mindenképp képzettebb szakemberekre lenne szükség a jövőben, azonban az oktatóknak nem megfelelő a bérezése, ezért kevésbé motiváltak, ami kihat a tanulók alapkészségeire. Magyarországon igen kevés a nagyvállalat, jellemzően a kis építőipari cégek vannak jelen, ahol 10 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztatnak, ennek ellenére a nagyvállalatoknak és az államnak kellene megteremtenie a képzéshez szükséges feltételeket.

Dr. Zagorácz Márk, a Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Karának adjunktusa szerint a technológia fejlesztése és annak megfelelő használata fontos, azonban a fiataloknak még nincs kellő tapasztalata. Vidéki egyetemekre a vendégelőadók nem mennek szívesen, ezért ők nem a tankönyvet tanítják, hanem az oktatók inkább a nagyvállalatoknál szerzett tapasztalataikra építenek. Így alkalmazkodnak a mindenkori igényekhez. Fontosnak tartja, hogy diákjaik külföldön is érvényesülhessenek. Meglátása szerint is nagyon fontos az oktatás mellett cégek szerepvállalása.

A szakemberek szerint is közel a válság az építőiparban

Megkongatták a vészharangot az építőipari szakemberek, ugyanis 95 százalékuk úgy gondolja, hogy hamarosan, 83 százalékuk szerint pedig még az idén válság lesz.

Erre a véleményre jutott egy 150 építőipari szakember körében végzett felmérés alapján egy piacvezető Kft. A véleményhez a már említett Építőipar 2022 konferencián is több szakértő csatlakozott. Azzal számolnak, hogy visszaesés lesz, amit az állami támogatásokkal enyhíteni kellene.

Sokkal több új lakást adnak át a románok

Bár úgy érzékelhetjük, hogy nemcsak Budapesten, de vidéken is őrült ütemben épülnek a lakások, azonban a környező fővárosokban, például Bécsben, Prágában, a lengyel fővárosban, de még Romániában is kimagaslóan több épül. Hazánk ebben a tekintetben jelentős lemaradással küzd.

Több szempontból is jelentősége van annak, hogy mennyi új lakás készül el. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az új építésű lakások fenntartása energiatakarékosabb, ami a mostani energia árak mellett nem mellékes. Tekintettel arra, hogy az építőipar az egyik olyan ágazat, mely jelentős hatással van a bruttó hazai termék volumenére például a munkahely teremtéssel, az új lakások áttételesen a lakosság életkörülményeit is határozottan javítják.

Érdekes és elgondolkodtató adat, hogy az utóbbi években bár nagymértékben nőtt az évente átadott lakások száma, azonban meg sem közelíti a 70-es évekbeli csúcsot. 1975-ben 100 ezer új lakás került átadásra, 2021-ben ennek ötöde, alig 20 ezer. 2015-ben az új lakások száma nem érte el a 10 ezret sem.

A többi fővárosra is jellemző a 2010-es évek elejei visszaesés, de Budapestet ez sokkal inkább érintette. Ebben az időszakbankevesebb, mint 2 ezer lakás került átadásra. Ma alig jobb a helyzet, ilyen tempóban 130 év kellene, hogy megújítsuk lakásállományunkat, ez 0,76 százalékos megújulási rátát jelent, míg ugyanez a szám Varsóban 2.5 százalék, azaz ott 40 év kellene a cserélődéshez.