Az előző hónapokban rendre kedvező számokról adott hírt a Központi Statisztikai Hivatal, mely folyamatosan mérte az építőipar kibocsátását. A legfrissebb adat 2021. júliusát méri, mely szerint megállt a koronavírus-válság utáni növekedés, és egy enyhe, de egyértelmű 0,4%-os csökkenés látszódik a havi építőipari termelésben.

A folyamatos emelkedést 2018 óta lehetett érezni, az akkori érték 170%-áig futott fel a kibocsátás 2020. elejére, amikor a koronavírus miatti gazdasági visszaesés és a lezárások is éreztették a hatásukat. Rövid időn belül az építőipar teljesítménye visszaesett a 2018-as szint 120%-ára, majd innen indult meg a lendületes növekedés. Egészen idén nyár végéig kisebb-nagyobb hullámzásokkal sikerült elérni a 160%-ot, és a szakértők arra vártak, hogy a növekedés hamarosan eléri a válság előtti szintet. Mint kiderült, ez egyelőre nem történt meg.

A megtorpanás okaként a kialakuló építőanyag-hiány és az elszálló árak lehetnek, mivel az élő megrendelések alapján a szakmai szervezetek rendületlen növekedést várnak. A magyar GDP szempontjából rossz hír, hogy az építőipar mellett az ipari termelés és a kiskereskedelem is gyengélkedett, így a harmadik negyedév nem indult túl szerencsésen.

Európa-szerte gondot okoz az alapanyaghiány

Nem csak Magyarországon, hanem egész Európában komoly problémát okoz az építőipari alapanyagok hiánya, melyet tovább tetéz a szakemberek alacsony száma is. Pedig a szektor gyorsan magára talált a COVID-válság után, a 2020 tavaszán jelentkező 25%-os visszaesést már 2020 nyarára kiheverte a piac, azóta pedig stabil pályát mutat a teljesítmény.

Az alapanyagok beszállítóinál azonban fennakadások mutatkoztak, melyet csak tetézett a növekvő kereslet, ezért az árak itt is elszálltak. Az Európai Unióban az építőipari vállalkozások 15%-a számolt be arról, hogy vissza kellett fognia a teljesítményét, mivel nem jutott hozzá a folytatáshoz szükséges alapanyagok egy részéhez.

EU-s szinten nagy az eltérés, mivel azokban az országokban, ahol a járvány alatt sem állt le az építőipar, számos területen hiány van. Ide tartozik Németország, Ausztria vagy Hollandia. Eközben Franciaországban, Spanyolországban és Törökországban nem számoltak be alapanyaghiányról a szakmai szervezetek.

Más a helyzet a szakemberekkel, hiszen a megkérdezett vállalkozások 26%-a mondta azt, hogy szakemberhiány miatt nem tudott elvégezni bizonyos feladatokat. A probléma leginkább Németországban, Ausztriában és Franciaországban jelentkezik, ahol változatos eszközökkel próbálnak úrrá lenni a problémán. Ezek közé tartozik a külföldi munkaerő országba csábítása, új képzési programok indítása, és a hatékonyság növelését célzó intézkedések és munkafolyamatok bevezetése.

Egyes építőipari alapanyagok ára már csökkent

Az elmúlt néhány hétben lassú csökkenés kezdődött az építőanyagok árában, nyilatkozta az egyik vezető gazdasági lapnak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke. Elmondta, hogy a kínálat lassan utoléri a megugró keresletet, emiatt a jövő év elejéig mindenképpen várható az árak csökkenése is. A fa, a műanyag és az acél alapanyagok ára már 10-15%-ot csökkent, ami hamarosan a végfogyasztókhoz is eljut.

Mindenesetre van helye az árak mérséklődésének, ugyanis a felmérése szerint az utóbbi időben a faáru ára Budapesten 86%-ot, országosan 160%-ot emelkedett. A hőszigetelő anyagokért 40%-kal, az elektromos kábelekért és vezetékekért pedig 35%-kal kell többet fizetni, mint fél évvel korábban.

Az építőipari alapanyagok hiányának okairól értekeztek a konferencián

Az építőipari alapanyagok hiányát tették az egyik központi témává a Property Investment Forum 2021 nevű konferencián is, ahol szó volt arról, hogy a BASF németországi gyárának leégése hiányt okozott a beton- és kerámiacserepek piacán. Emellett a koronavírus elleni harc során rengeteg olyan anyagra volt szükség a maszkok és védőruházatok elkészítéséhez, melyek az EPS szigeteléseknek és a tetőfóliáknak is az alapanyagát adták. Az újra induló kereslet pedig akkor mennyiségű vasbetont nyelt el, hogy a vaskohászat lemaradt a betonacél gyártásával is.

Emellett számos politikai is egyéb ok is közrejátszott abban, hogy Magyarországon, Európa közepén nem kapni számos alapanyagot. Az Evergiven nevű hajó elakadása a Szuezi-csatornában a tengeri szállítást akadályozta, Kína és Ausztrália konfliktusa kihatott a vasérc kereskedelmére, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada faipari vitája pedig a faanyagok globális piacára hatott erősen.

A konferencián összefoglalták az elmúlt időszakra jellemző szállítási időket is, mely a kőzetgyapotok esetében 8-10 hét, a tetőfedő anyagok esetében 4-10 hét, a tetőfóliánál 4-10 hét, az EPS és XPS szigetelőanyagoknál 3-6 hét, a gipszkartonnál és más szárazépítészeti alapanyagok esetében 2-4 hét, míg a falazóelemeknél 2-4 hét volt. Itt is megemlítették a fa- és a vas alapanyagot, melyre a legtöbb tüzép nem is vállalt szállítási határidőt, hanem eseti alapon, ahogy a megrendelés beérkezett, árusították ki a készletet.