A lakásépítés és -átadás első kilenc hónapját vizsgálja a Magyar Építő Fórum cikke, melyben a Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva elemzi az idei év első kilenc hónapját a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva.

A tavalyi év hasonló időszakához képest az idei év első kilenc hónapjában 1,7 százalékkal kevesebb lakás épült. Ha ugyanezt az adatot csak az utolsó negyedévben nézzük, a helyzet még rosszabb. 31,9 százalékkal kevesebb, szám szerint 2847 lakás épült. Az építési engedélyek száma ugyan jóval, 49 százalékkal több a tavalyinál, de 21,9 százalékkal kevesebb, mint a 2019-es év ugyanezen időszakában kiadottak, tehát még mindig nem érte el a járvány előtti mennyiséget.

Az átadott lakások számában egyértelműen a főváros áll a vezető helyen, itt több mint kétszer annyit tartanak számon, mint az előző év első három negyedévében. Sokkal rosszabb a helyzet vidéken, ahol a megyei jogú városokban ez a szám 36,9, míg a többi városban 16,3 százalékkal, a községekben pedig 29,2 százalékkal kevesebb az átadott lakások száma.

Ha a vállalkozások vagy a magánszemélyek által épített ingatlanokat hasonlítjuk össze, egyértelműen az előbbi a nyertes. A vállalkozások által építettek aránya 55 százalékról 67-re nőtt, míg a természetes személyek által építetteké 44 százalékról 32-re csökkent. Kétségkívül a többlakásos épületek a legvonzóbbak az építtetőknek, ezek 57 százalékot tesznek ki az összes ingatlanból, míg a családi házak csak 38 százalékot értek el, a lakópari ingatlanok pedig csak 2,5 százalékot.

Valószínűleg a növekvő építőipari áraknak köszönhető az is, hogy az ingatlanok átlagos alapterülete 87 négyzetméterre csökkent, ez 8,5 négyzetméterrel marad el a korábbi évben ugyanezen időszakban átadott lakásoktól. A másik tényező, amivel a csökkenés magyarázható valószínűleg az, hogy a többlakásos társasházak száma nőtt meg, ahol az alapterületet nem a leendő tulajdonos választja, hanem a tervező és kivitelező dönti el azt.

Mit mondanak a szakértők?

A cikk szerint az elemzők reakciói pozitívak. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke szerint akár 25000 újépítésű lakás is várható, ha az egész évet tekintjük. Habár ez a szám kevesebb, mint a tavalyi 28000, de bizakodásra ad okot.

A családi otthonteremtési kedvezmény és a Magyar Nemzeti Bank Zöld Otthon Program nevű kedvező hitelkonstrukciója is támogatja ezt a folyamatot. Az egyik legnagyobb hazai ingatlanportál szintén 20-25 ezer körüli új lakásra számít idén. Ez ugyan jócskán elmarad a járvány előtti adatoktól, de hosszabb távon bizakodásra ad okot.

Más hazai elemzők szerint a negyedik negyedév a legmeghatározóbb a lakásátadások szempontjából. Ugyanakkor az építőipari alapanyaghiány jelentősen lelassított az építkezéseket az első három negyedévben. Kérdéses, hogy ezt be tudja-e hozni az utolsó negyedév.

Honnan várható további segítség?

A portfolio.hu internetes portál cikke felvet egy lehetőséget, amely hosszabb távon segítséget nyújthat ahhoz, hogy az építőipar ismét a járvány előtti szintre emelkedjen.

A cikk egy újfajta szerződésformát mutat be, amely Magyarországon jelen pillanatban még nincs gyakorlatban, de Amerikában már hatékonyan működik, és Európa számos országában is terjedőben van. Az együttműködésen alapuló, úgynevezett lean szerződések felválthatják a jelenlegieket. A mostani gyakorlat szerint a nagy projektet kisebb szeletekre vágják, mindenki csak a saját részéért felelős, azt a lehető legalacsonyabb költségen próbálják megoldani és kötbérrel sújtani, ha a határidők csúsznak.

Ezzel szemben a lean szerződés lényegében azt jelenti, hogy a megrendelő elmondja, mit szeretne, majd egy közös gondolkodás kezdődik a kivitelezők és közte, hogy a lehető legjobban lehessen a tervezést és a kivitelezést megvalósítani. Így a várakozási idők lecsökkenthetők, és a költségek is optimalizálhatók.

A kooperáció miatt ebben a rendszerben az együtt elért jó eredmény mindenki haszna, ugyanakkor a veszteség is közös. Mivel itt nincsen kötbér, a vállalkozókat azzal próbálja motiválni, hogy a megrendelő a kooperáció miatt megtakarított összeget megosztja a kivitelezőkkel. A gyakorlatban természetesen ez még nehezen működik, élnek a bevett szokások, de hosszabb távon sokkal hatékonyabbá tehető az építőipar, ha a rendszer működőképes lesz.

A cementgyárak is összefogtak

Az építőiparban talán ritkábban kerül elő, de egyre több embernek fontos a környezetünk megóvása. A Heti Világgazdaság internetes portál cikke egy érdekes felvetésről ír, amely hosszabb távon akár a magyar termelést is befolyásolhatja, illetve a környezettudatos megrendelőkre is hatással lehet.

A Global Cement and Concrete Association vagyis a Globális Cement és Beton Szövetség körülbelül a világ cementgyártásának a 35 százalékát öleli fel. Céljuk, hogy fenntarthatóvá tegyék az iparágat, és hogy 2050-re a cementipar nulla szén-dioxidot bocsásson a légkörbe. A többlépcsős terv első lépéseként az üvegházhatású gázok kibocsátását szeretnék 25 százalékkal csökkenteni 2030-ra.

Ez nem kis feladat, hiszen más anyagot kell találniuk a salak helyettesítésére, ki kell váltani a kőolajalapú tüzelőanyag használatát, és tíz darab ipari szén-dioxid-megkötő berendezést kell felállítani a világ több részén. A kidolgozott tervhez természetesen hozzá kell járulnia az adott országoknak és a nemzetközi szervezeteknek is.

A magyar építőipart jelenleg sok tényező befolyásolja. A negatív globális változások ellen viszonylag kiszolgáltatott, de a hazai változások pozitívan befolyásolhatják. Cél az, hogy több oldalú segítséggel elérje legalább a járvány előtti szintjét, vagy tovább is fejlődjön ez a nemzetgazdálkodási szempontból fontos iparág.