Nagyjából 20 ezer hazai ingatlan újulhat meg energetikailag a következő években. A kormány új energiahatékonysági pályázattal igyekszik segítik a felújításokat. A támogatás részben vissza nem térítendő, részben pedig kedvezményes hitel, így egyetlen épületre akár több mint 10 millió forint támogatást lehetne kapni.

A kormány fő célja, hogy az ingatlanok legalább 30%-os energiahatékonyság-javulást érjenek el.

Már csak az a kérdés, hogy mire lehet elég egy ekkora összeg, mit és hogyan tudunk belőle átalakítani, korszerűsíteni?

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Szinte minden évben vannak olyan pályázatok, amiből az otthonunkat tudjuk felújítani. Majdnem mindig ugyanarról szólnak, mégpedig, hogy a lehető legnagyobb energiahatékonyságot érjük el. Mivel a rezsi folyamatosan drágul és ez a jövőben sem lesz másképp, így nincs mit tenni, lépnünk kell. Ez lehet egy ablakcsere, egy tetőcsere, esetleg egy szigetelés, hiszen ezek mind legalább 10, de sok esetben akár 30-40%-os megtakarítást eredményezhetnek.

A szakértők elmondása szerint egy kádár-kocka mélyfelújítása átlagosan 10-15 millió forintból valósulhat meg, így az említett 10 millió forintos összeg akár még elég is lehet erre a munkára. Más kérdés, hogy mennyire rossz a helyzet, milyen állapotban van az épület, mekkorák az igényeink. Az viszont biztos, hogy ekkora összegből már jelentős átalakításokat lehet végezni, így a rezsin garantáltan csökkenteni tudunk.

Évi 100-130 ezer lakóépület felújítására lenne szükség

Bár egy-egy pályázattal 20, de sokszor akár 30 ezer ingatlan is megújulhat, a szakemberek szerint ez a mennyiség még mindig kevés. Mivel a magyar ingatlanállomány állapota igen gyenge, így évente 100-130 ezer átalakításra és korszerűsítésre lenne szükség, hogy az épületállomány teljesen megújulhasson. Ennek a számnak azonban csupán a töredéke tud teljesülni, hiszen támogatás nélkül kevesen tudnak energetikai korszerűsítést végrehajtani.

A tervezett pályázat keretében megvalósuló fejlesztésekkel azonban akár 0,5 ezrelékkel is csökkenthető lenne az országos primerenergia-felhasználás. Gondoljunk csak bele, hogy milyen sokat jelentene, ha megvalósulna az a bizonyos 100-130 ezer lakásátalakítás.

Mire szokták igényelni a pályázatot?

Minden kiírásnál kikötik, hogy mire lehet költeni az adott összeget. Napjainkban a leggyakrabban az energiafelhasználást csökkentő felújításokra terelődik a hangsúly. Ide tartozik a hőtechnikai adottságok javítása, az épületekhez köthető villamostechnikai eszközök fogyasztásának csökkentése, valamint a melegvíz rendszerek korszerűsítése egyaránt. Természetesen költhetjük a pályázati pénzt megújuló energia alapú hőtermelő rendszerek kiépítésére is.

Fontos tudni, hogy egyes pályázatokon a megújuló alapú villamosenergia-termelés nem támogatható. Ez azt jelenti, hogy bár a napkollektorok telepítésére költhetjük a pénzt, a háztartási méretű fotovoltaikus napelemes rendszerek telepítésére nem.

A szigetelés kérdése

Felmerülhet a kérdés, hogy kizárólag a fent említett dolgokra lehet-e költeni a pályázati pénzt. A válasz egyértelműen az, hogy nem, hiszen mindig előírják, hogy mibe fektethetünk bele. Ide tartozik a szigetelés is, ami sokat segíthet az ingatlan energetikai hatékonyságán. Lehet ez a födém, a homlokzat, a tető, esetleg padló szigetelése, ezek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az épület kevesebb energiát “fogyasszon”.

A purhabos szigetelés jó kompromisszum lehet, ha valaki gyors és hatékony megoldást keres. A poliuretán az egyik leggyakrabban használt hő- és hangszigetelő anyag. A nyitott és zárt cellás hőszigetelés kiváló választás akár új, akár a régebbi típusú ingatlanok esetében. Szóba jöhet tehát Kádár-kockáknál is, ahol az építés idején a szigetelés még nem került előtérbe. Ehhez azonban megfelelő és minőségi kivitelezésre lesz szükségünk.

A kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal megáldott anyag alacsony hővezetéssel rendelkezik, ezáltal segíthet csökkenteni az energia költségeit. Képes alacsonyan tartani a zajszintet, csillapítja a hangok terjedését, ennek köszönhetően pedig sokkal élhetőbb lesz a belső tér. További előnye, hogy páradiffúziót enged át, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pára átjut az anyagon, így az nem csapódik le a falakon vagy a bútorokon.