A szakképzésért felelős miniszter tájékoztatása szerint három évvel korábban 9 ezer tanuló volt az évfolyamokon, akik valamilyen építőipari szakmát tanultak. Idénre azonban megnövekedett az igény erre a szakmára, mert az idei tanévben az új diákok száma az előző évi 3 ezer főről több mint a duplájára, 6,5 ezer főre növekedett.

A minisztérium úgy látja, hogy ezzel a szakmajegyzék szerinti ágazatokban a diákok magas száma miatt előkelő helyre küzdötte fel magát az építőipar, mert így a hetedik helyen van.

Többek között azért is vált ennyire népszerűvé ennek a szakmának a tanulása, mert jelentősen ösztönzik a diákokat. Nemcsak ösztöndíjat kapnak a tanulmányi időszak alatt, de biztos megélhetési lehetőséget biztosítanak számukra, amikor végeztek.

Folyamatosan javulnak a munkavégzéshez szükséges feltételek is, nő a szakmai megbecsülés. Az építőiparba is betört az internetes eszközök használata. A szülőknél és a gyerekeknél is mindezek miatt előtérbe került az építőipari tanulás lehetősége.

Érdekes viszont, hogy vidéken, hanem a fővárosban a legnépszerűbb, itt tanulják legtöbben ezeket a szakmákat. Ezt követi Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

Egy statisztikai felmérés szerint a legmenőbb az építőiparon belül első sorban a kőműves és a burkoló, majd ezt követi a festő-mázoló és a tapétázó szakma.

Azt se felejtsük el, hogy azért is ekkora a tanulási vágy és az érdeklődés ebbe az irányba, mert a bérek folyamatosan növekednek, és egyre kevesebb a jó szakember. A jelenlegi tendencia az, hogy sokkal többen, évente kb. 25 ezer fő megy nyugdíjba, és még mindig kevesebben vannak azok, akik a helyükbe tudnak lépni.

Fontos, hogy az építőipari vállalkozások is kivegyék a részüket az építőipar, mint szakma iránti érdeklődés felkeltésében. Az általános iskolákban a végzősök számára tartandó pályaorientációs programokra sok iskolaigazgató jelezte, hogy igényt tartana.

Akár másfél millióba is kerülhet egy négyzetméter

Ami még pár évvel ezelőtt is elképzelhetetlen volt, idénre sikerült elérni a budapesti új építésű lakások esetében a másfél millió forintos négyzetméter árat.

Ez annak is köszönhető, hogy a kínálat csökkenő tendenciát mutat. Meglepő az a tendencia, hogy egyre nagyobb az olló az új és a használt lakások között. Míg az új építésű lakások árai folyamatosan emelkednek, addig a használt lakások értéke szinte változatlan.

Egy ingatlanpiaci szakértő úgy látja a jelenlegi helyzetet, hogy idén a lakásárak további növekedése várható az új építésű ingatlanok vonatkozásában. A használt lakások árában nem látnak változást, azaz marad azon az árszinten, mint most. Ez azonban jelentősen függ az ingatlan elhelyezkedésétől is, azaz területenként változó, ezért előfordulhatnak ingadozások az árakban. A felkapottabb, frekventált helyeken elképzelhető az árak növekedése is a használt lakások tekintetében.

Azonban ez csak egy prognózis, a jelenlegi helyzetben senki nem tudja megjósolni, hogy a háborús helyzet fokozódása miatt hogyan fog alakulni a lakáspiac.

Érdekes, hogy ilyen nagyra nyílt az olló két szára a használt és az új lakások ára között, mert eddig ez nem volt ennyire éles. Természetes és érthető, hogy az új lakások ára kihatással van a használtakéra is. A megelőző években nem is volt nagy a különbség az újépítésű és a régi ingatlanok ára között. Ez azt is eredményezte, hogy a több gyermekes nagy családok a lakástámogatások és a hitelek igénybe vételével viszonylag könnyebben tudtak egy használt lakásból egy újba, nagyobba, korszerűbbe költözni.

2016-tól változás állt be a lakáspiacon, egyre több új lakás épült. Azonban hiába épült egyre több új otthon, – ez még mindig nagyon kevés volt ahhoz képest, hogy hazánkban mennyire elöregedettek a lakások – a kereslet lényegesen több volt, és nagyobb ütemben növekedett, mint az új lakások, ezért ez árban húzóerőt jelentett a használt lakások irányába is.

2019-től újabb változás állt be, lassulni kezdett az új lakások iránti kereslet

A covid-19 is megtette a maga hatását, érdekes módon a használt lakások iránti kereslet tört előre, ami abból a szempontból érthető, hogy ma már lényegesen kevesebb kertes ház épül. Tehát aki a covid miatti bezárság okán kertes házba vágyik, annak mindenképp használtat kell találnia. Ugyanakkor fellendült az új lakások piaca is, mert alacsonyak lettek a lakásokra felvehető hitelek kamatai.

Az emberek keresni kezdték a befektetési lehetőségeket, és azért az köztudott, hogy hosszú távon a lakás mindenképp stabilabb befektetés, mint bármi más.

Soha nem volt olcsó az építkezés, de az utóbbi időben érezhetően, szinte hétről hétre, de olykor napról napra növekedtek az építőipari anyagok árai. Ellátási problémák jelentkeztek, akadozott a szállítás is, és hiány is jelentkezett az építőipari anyagokban.

További árfelhajtó tényezőként jelent meg a 400 forintos euro ár, a forint jelentős inflálódását. Ez természetesen azt eredményezte, hogy szinte az egekbe emelkedett az új építésű lakások négyzetméter ára.

Az anyaghiány is változatlanul fennáll, sok építkezés emiatt lassabb ütemben készül el. Az építési kedv is csökkent, ezért megint nem olyan ütemben készülnek az új lakások, mint amennyire szükség lenne rá.

Ezek összességükben idézik elő a jelenlegi szinte irreálisan magas árakat.