A hőszigetelés az egyik legfontosabb feladat, ha szeretnénk, hogy az ingatlanunk energiahatékony legyen. Ezzel kapcsolatban a leggyakrabban előforduló kérdés, hogy pontosan milyen vastag szigetelésre van szükség az adott épület esetében. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy minél vastagabb az adott szigetelés, annál hatékonyabb.

Pedig ez a dolog sok mindentől függ, nem ennyire fekete-fehér a helyzet.

Az alábbi cikkünkben kibontjuk ezt a kérdéskört és eláruljuk, hogy vajon mi befolyásolja azt, hogy milyen vastag szigetelés kell az adott otthon esetében.

Miért kell egyáltalán a hőszigetelés?

A hőszigetelés elengedhetetlen része egy mai modern épületnek, hiszen a tégla, a fa, a beton önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az ingatlan energiatakarékos legyen. Akár családi házról beszélünk, akár egy irodai épületről, esetleg nyaralóról, ennek megléte hatással van az építmény élettartamára, annak tartósságára.

Egy háztartás számára a legfontosabb a lábazati, a tetőtéri, valamint a homlokzati szigetelés, amely környezetbarát és költséghatékony megoldást biztosít a család számára. Ezeknek köszönhetően ugyanis csökkent az energiafogyasztás, az ökológiai lábnyom, valamint kevesebb energiaráfordításra van szükség ahhoz, hogy a megfelelő hőmérsékletet tartsuk meg odabent.

Hosszú távon szintén megtérülő berendezés, hiszen bár ennek kiépítése nem olcsó, a hőtechnikai korszerűsítés pár éven belül kifizetődik, hiszen ennek köszönhetően csökkennek a hűtésre és fűtésre fordított költségek. A hőszigetelés által ráadásul az ingatlan is többet ér, ha eladásra kerülne sor, akkor jóval magasabb áron tudjuk azt értékesíteni.

Végül, de nem utolsó sorban ahhoz, hogy az épület megfelelő állapotát megőrizzük, komoly szerepe van a megfelelő szigetelésnek. A helytelen munka, esetleg a szigetelés teljes hiánya könnyen szerkezeti károkat okozhat, aminek javítási költsége nem túl olcsóak. A falakban, valamint a szigetelőanyagokban lecsapódó pára és nedvesség kárt tehet az épületben, télen és nyáron pedig hőhidakat okozhat.

Mitől függ a vastagság?

A megfelelő hőszigetelés vastagságának megállapítása az évek során jelentősen megváltozott. Korábban az 5 cm-es volt az általánosan használt, ma már viszont a 15-20 cm-es sem ritka. A passzívházak esetében pedig 30 cm-es vastagságot használnak. Sok szempontot figyelembe kell venni tehát, ha vastagságról beszélünk. Az egyik az épület szerkezete, a másik a szigetelőanyag típusa, valamint annak helye, illetve a tervezett energiamegtakarítás mértéke.

Tévhit, hogy minél vastagabb a szigetelés, annál jobb eredményt érhetünk el vele. Persze néhány esetben igaz lehet, de egy ponton túl már nem ad többet hozzá a hatékonysághoz, csak a drága szigetelőanyagot rakatjuk fel, aminek semmi haszna. Nem beszélve arról, hogy a homlokzaton például olyan problémákat okozhat, amelyek kárt tehetnek az épületben.

A másik szempont a falazat típusa. A szakemberek egyfajta páratechnikai számítások alapján határozzák meg, hogy milyen vastag szigetelés kell az adott épület esetében. A téglánál a lépésálló purhab és az expandált polisztirol a leggyakoribb. A betonnál a kőzetgyapot és a purhab jöhet szóba, míg a vályognál csak a lépésálló megoldások játszanak.

A vastagság kérdése

Az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie egy-egy épületszerkezetnek. Nem kifejezetten a vastagságot állapítják meg, hanem azt, hogy milyen hőátbocsátási tényezővel (U) kell rendelkeznie. Ez mutatja meg, hogy egy nm2-nyi felület esetében 1 mp alatt 1 fok hőmérséklet-változásnál mekkora a hőveszteség. A szabály szerint a külső falakra U≤0,24 W/m²K, míg a padlásra U≤0,17 W/m²K érték vonatkoznak.

Elmondható tehát, hogy minél alacsonyabb az U érték, annál jobb lesz a hőszigetelő képesség. A passzívházaknál nulla energiafelhasználásra törekednek, amely kizárólag U=0,10 W/m²K értéknél teljesülhet.

Mindez centiben kifejezve, a lapostetők és padlásfödém esetében 20-25 cm hőszigetelésre kell készülni, pincénél 12-14 cm-re, tetőtérben 25-30 cm-re, míg a lábazaton lévő padlónál legalább 10 cm-re lesz szükség.