A purhab két komponensből álló anyag, amely a helyszínen habosított formában, szórással kerül felhasználásra. Két fő változatát ismerjük jelenleg: nyitott és zárt cellás purhab. Alapvetően hasonlóak, de van köztük eltérés, hiszen a cellaszerkezetük más, ezáltal a hővezetési és párazáró képességük sem ugyanaz, és a mechanikai tulajdonságaik is eltérőek. A purhab tulajdonképpen légtelenítve, a helyszínen illeszkedik hozzá szorosan az aljzathoz, amire más anyagok jelenleg még nem képesek.

A szigetelés lambda-értéke

A hőszigetelési hatékonyságot a hővezetési tényező, avagy a lambda jellemzi. Minél kisebb ez az érték, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége. A zárt cellás purhabok esetében ez nagyjából 0,021 és 0,024 között van, míg a nyitott cellás esetében 0,035 és 0,036 közé esik az ez érték. Ezek rendkívül kedvező adatok, sok esetben felülmúlják a kőzetgyapotot és az EPS lapokat is. A kisebb lambda azt jelenti, hogy még vékonyabb rétegben is elérhető ugyanaz a hőszigetelési teljesítmény, ami helytakarékosságot és költséghatékonyságot eredményez.

Milyen gyakorlati előnyei vannak a purhabos szigetelésnek?

Az egyik legnagyobb különbség, hogy a purhab szigetelés alkalmazásnál egybefüggő, hézagmentes réteget képez. Ennek eredménye, hogy minden apró repedést kitölt, minden illeszkedést megold, a csatlakozások pedig tökéletesek. Mivel a lémozgás a hőveszteség leggyakoribb útja, ezáltal a légtömör anyag jelentősen csökkentheti ezt a problémát, avagy a hőveszteséget. Ezzel szemben a táblás anyagoknál mindig vannak csatlakozások, fugák, ahol nem biztos, hogy eredményes lesz a szigetelés, maradnak rések, hőhidak, amelyek esetleg rontják a teljesítményt. A purhab viszont jobb eredményt ér el, aminek hatására pénzt takarít meg számunkra.

Zárt vagy nyitott cella?

A zárt cellás változat habszerkezetének köszönhetően korlátozza a vízpára és a folyadék áthatolását a szigetelésen. Éppen ezért remek választás nedves környezetben, alapokhoz, pincékben, a külső falszerkezeteknél. A nyitott cellás purhab viszont jobb hangszigetelő és páraáteresztő képességgel rendelkezik, olcsóbb, de vastagabb rétegre van szükség, ha ugyanazt a hatást akarjuk elérni. Fontos tehát átgondolni, hogy hol és milyen szerkezeten alkalmazzuk az adott anyagot, hiszen a párazáró tulajdonságok hatással lehetnek a faszerkezet nedvességtani viselkedésére is.

A tartósság és a tömörség kérdése

A purhab térfogattartó anyag, tehát ha megkeményedik, akkor szilárd marad, nem gyűrődik megy össze úgy, mint más szálas szigetelések. Ez azt is jelenti, hogy az évek alatt nem csökken annyira a teljesítménye, nem keletkeznek süllyedések, rések, hézagok. Nem beszélve arról, hogy a zárt cellás változata strukturális merevítést adhat a szerkezet számára, amely még jobb alkalmazkodást eredményez.

Mekkora vastagságot kell használni?

Mivel a purhab, főleg a zárt cellás változata, magasabb R-értéket ad cm-ként, így akár vékonyabb réteggel is elérhetjük a megfelelő hőátbocsátási határt. Ez akkor fontos, ha régi épületről van szó, ahol szűk a szerkezet, ahol nem lehetséges a vastagabb anyag használata. Bár a purhab és a kivitelezés ára gyakran magasabb lehet, a tartóssága és a légzárása hosszú távon megtérülhet.

De fontos figyelembe venni azt, hogy kizárólag szakember tudja megfelelően felvinni a felületre. A helytelen felhordás ugyanis csökkentheti a hatékonyságot, ahogy a nem megfelelő rétegvastagság és a rossz anyaghasználat is. Sőt, sok esetben garanciális és tűzvédelmi kérdések is felmerülhetnek akkor, ha nem kivitelezővel oldjuk meg a feladatot. Mindig ellenőrizzük tehát, hogy ki és mit csinál, van-e róla papírja, és eredményesen dolgozott-e.

A purhab tehát azért zárja ki hatékonyabban a hideget, mert alacsonyabb hővezetési tényezővel rendelkezik, főleg a zárt cellás változata. A légtömör réteg, amit képez, jól kezeli a csatlakozásokat, kevesebb lesz a hőhíd, tartósabb lesz az eredmény. Ezek miatt vékonyabb rétegben is hatékonyabb lehet, mint a többi szigetelőanyag. Feltéve persze, ha megfelelően és a megfelelő típust választjuk.