Manapság már szinte mindenki ismeri a purhabot, hiszen az egyik legnépszerűbb hőszigetelési megoldás. Sokszor azt gondoljuk, hogy egyetlen típusa van, pedig valójában ott a nyitott és a zárt cellás változata, amelyek bár ugyanúgy poliuretán alapúak, mégis másképp viselkednek az adott szerkezetben. Nem véletlenül fontos, hogy milyen felületről van szó, hiszen csak a megfelelő anyag lesz kellően energiahatékony.

Két purhab, eltérő használati módszer

A különbség a nyitott és a zárt cellás purhab között nem csak az, hogy az egyik puhább, a másik meg keményebb. A cellaszerkezetük ugyanis meghatározza többek között a hőszigetelő képességet, a pára mozgását, a nedvességgel szembeni hatékonyságot, valamint azt is, hogy mennyire terhelhető a kész szigetelés.

A nyitott cellás purhab könnyű és rugalmas. A habban található cellák részben kapcsolódnak egymáshoz, ezért van az, hogy ennek lazább a szerkezete. Ez teszi alkalmassá az épületszerkezetek hő- és hangszigetelésére.

Ezzel szemben a zárt cellás purhab sűrűbb és merevebb. Itt a cellák egymástól elzártan vannak, ezért az anyag kisebb vastagságban is hatásos lehet. De a purhab típusa önmagában még nem mondja meg azt, hogy milyen lesz a várható eredmény.

Hol érdemes nyitott cellás purhabot választani?

A nyitott cellás purhab egyik fő előnye, hogy könnyű. Ennek köszönhetően kifejezetten előnyösek lehetnek padlásfödémek, tetőterek, könnyűszerkezetes otthonok esetében, főleg akkor, ha a szigetelésnek nem kell járhatónak lennie, nem akarjuk azt mechanikusan terhelni.

A szerkezet viszont például pára szempontjából is máshogy működik. A nyitott cellás páraáteresztőbb, ezért olyan rétegrendeknél szokták használni, ahol a páratechnikának is fontos szerepe van. De azért nem szabad akárhova felvinni. A pára mozgását mindig a teljes szerkezetben kell megvizsgálni. A szigetelőanyag ugyanis önmagában nem képes döntést hozni, hogy az adott falszerkezetben van-e páralecsapódás vagy nincs.

A nyitott cellás hab ráadásul remek hangelnyelő tulajdonságokkal is bír, ami kifejezetten a tetőterekben és a könnyűszerkezetes házakban lehet hasznos, ahol nem csak a hőszigetelés a lényeges, hanem a zajok csökkentése is.

Mikor jobb a zárt cellás purhabos szigetelés?

A zárt cellás purhab már egy sok tekintetben más anyag. Sűrűbb, merevebb és nem utolsó sorban jobb hőszigetelést jelent kisebb rétegvastagság esetén. Ez akkor lehet hasznos, ha nincs túl sok hely, de mégis nagy hatékonyságú szigetelésre lenne szükség.

Másik pozitívuma, hogy a szerkezete miatt sokkal kisebb a vízfelvétele, mint a nyitott cellás társának, ezért olyan helyeken is gyakran használják, ahol nagy szerepe van a nedvesség elleni védelemnek. Ilyen lehet többek között a padló, az aljzat, a lapostető vagy éppen azok a helyek, ahol nagy mechanikai igénybevételről van szó.

A merevsége miatt azonban nem szabad rá úgy tekinteni, hogy mindenhol alkalmas a szigetelésre. Egy épületszerkezetnél a vízszigetelés, a párazárás, a hőszigetelés, valamint a mechanikai védelem nem biztos, hogy egy anyaghoz tartoznak.

A vastagság kérdése

Amikor a purhabról van szó, akkor sokan beleesnek abba a hibába, hogy kizárólag a hővezetési tényezőt nézik meg. Pedig egy szigetelés valódi teljesítményét a rétegvastagság is erősen befolyásolja.

A zárt cellás purhab általában kedvezőbb hővezetési értékkel rendelkezik, így kisebb vastagság is elég ugyanahhoz a teljesítményhez, amihez például egy nyitott cellás esetében már nagyobb mennyiségre van szükség. Ha viszont van elég hely, és a szerkezet számára fontosabb a pára- és hangtechnikai tulajdonságok, akkor a nyitott cellás lesz a nyerő választás.

Padlásfödémre nem kell a legerősebb purhab

Amennyiben például padlásfödém szigetelésről van szó, akkor ott figyelembe kell venni, hogy itt valószínűleg nem lesz szükség terhelhető és nedvességnek ellenálló anyagra. Ha a födémen nem akarunk rendszeresen közlekedni, a cél főleg a lakótér felől távozó hő csökkentése, akkor a nyitott cellás purhab bőven elegendő lehet. Könnyű, rugalmas, hézagmentes, ezáltal könnyen kitöltheti a nehezen hozzáférhető részeket is.